Erre senki sem számított Szlovéniában. A jobboldali-populista Janez Jansa által irányított Szlovén Demokrata Párt (SDS) összeomlását idézte elő a vasárnapi parlamenti választás. Még az exit poll után talán óvatosan reménykedtek az SDS-nél abban, hátha a Mediana ügynökség tévedett, amely hatalmas előnyt jósolt a Robert Golob vállalkozó által irányított balközép Szabadság Mozgalomnak. A szavazatok összesítésével azonban világossá vált: egy korszak véget ért Szlovéniában, s az exit poll még kegyes is volt Jansáékhoz. A miniszterelnök vasárnap este 10 óra előtt állt újságírók elé és láthatóan letörten ismerte el, hogy a választók meglehetősen egyértelmű döntést hoztak.
Robert Golob mozgalma minden előzetes közvélemény-kutatásra rácáfolva brutális győzelmet aratott 34,54 százalékos eredményével, 11 százalékot verve a jobboldali populista SDS-re. Bejutott még a parlamentbe a jobbközép Új Szlovénia (NSi, 6,85%), amely eddig Jansa pártjának koalíciós partnere volt, a Szociáldemokraták (SD, 6,65%), valamint a Balpárt (4,85%). Golob tömörülése ez utóbbi két politikai erővel lpéhet koalícióra, a miniszterelnöki bársonyszék várományosa már vasárnap este leszögezte: az SDS-szel és az NSi-vel nem kíván tárgyalni az új kormányról. A hivatalos végeredményt csak május 10-én teszik közzé, amikor a külföldről érkező szavazatokat is összesítik. A Balpárt egyébként nagyon elégedetlen volt az eredménnyel, a pártot eddig irányító Luka Mesec bejelentette: benyújtja lemondását.
A választás a demokrácia ünnepe volt. És nem csak azért, mert – ahogy a Szabadság Mozgalom főhadiszállásán fogalmaztak a voksolás estéjén – szó szerint visszatért a szabadság Szlovéniába a Jansa által fémjelzett populista rémálom után. Hogy az embereknek – főleg a fiataloknak és a városi, kivált a fővárosi, ljubljanai polgároknak - mennyire elegük lett a leköszönő miniszterelnök hatalmi játszmáiból, az igazságszolgáltatás ostorozásából, a magyart másoló médiapolitikából, az Orbán-féle befolyás emeléséből, az újságírók lejáratásából, azt a 2000 óta példátlanul magasnak számító, 69 százalékos részvételi arány is híven jellemzi. A legutóbbi, 2018-as voksoláshoz képest 13 százalékos volt az emelkedés.
Az biztos, hogy Szlovénia hatalmas változások előtt áll. Elsők között állíthatják vissza a közmédia szabadságát. Az is egyértelmű, hogy a magyar kormányhoz köthető befektetők sem számítanak majd szívesen látott vendégeknek. Az ellenzéki média már az ukrajnai háború előtt is figyelmeztetett a Magyarországról érkező veszélyre és arra, hogy a budapesti kabinet exportálja a populizmust, a demokratikus alapértékek megcsúfolását, de a magyar tőkével szembeni ellenérzések tovább nőttek a háború kitörése óta. Szlovéniában erőteljesen oroszellenes a közhangulat, a helyiek megdöbbenéssel szemlélik, hogy a magyar kormány még az Ukrajna elleni agresszió hatására sem állt egyértelműen Kijev oldalára és tovább próbál lavírozni az uniós szankciók és az orosz érdekek között.
A magyar befolyás egyik meglévő intézménye a Nova24 televízió. 2018 augusztusában 1,5 millió eurót utaltak át Magyarországról és az Egyesült Királyságból a NovaTV24.si és a másik médiavállalat, a Nova Hisa számlájára. A csatorna azonban az utóbbi időben lelkiismereti válságba kerülhetett. A tévé oroszellenes hangvételű, a médium támogatta Janez Jansa fellépését, aki elsők között látogatott el Kijevbe Mateusz Morawiecki lengyel és Petr Fiala cseh kormányfő társaságában és ígért segítséget Volodimir Zelenszkij elnöknek. (Jansa a vasárnapi választáson sárga-kék nyakkendőben jelent meg.) Közben azonban egy olyan kormányhoz közeli vállalkozás finanszírozza a csatornát, amelyik a leginkább kilóg a sorból az EU-ban a Vlagyimir Putyinnal szembeni fellépést és politikát illetően.
Robert Golob, aki koronavírusos fertőzése miatt csak interneten keresztül tudott szólni híveihez és az újságírókhoz, jelezte: az ország változása és a szabadságjogok érvényesülése mellett száll síkra. Fontosnak tartja a környezetvédelmet, a zöld átmenetet, e tekintetben is rendkívül rosszul teljesített Jansa kormánya. Hozzátette továbbá, szívén viseli az egészségügy sorsát és felgyorsítaná a digitalizációt. Összességében megjegyezte, a leendő kormánynak három intézkedésre kell majd összpontosítania: a civil társadalommal együttműködve módosítani a jogszabályokat, felkészülni a Covid-19 őszi újjáéledésére és az őszi energiaár-emelkedésre, hogy mentesítsék a rászoruló rétegeket. Hozzátette, a civil szférával azonnal megkezdik a tárgyalásokat a kormány programjáról.
Robert Golob személyes okok miatt is vállalhatta, hogy a Jansa elleni szövetséget vezesse. Amikor a leköszönő populista miniszterelnök 2020-ban hatalomra került, az állami múzeumok hét igazgatója közül hatot váltott le, továbbá Pedagógiai Intézet igazgatóját, miközben nemzetközileg is elismert szaktekintélyekről volt szó. De távoznia kellett a rendőrség főigazgatójának, a vezérkari főnöknek és a védelmi minisztérium titkosszolgálata igazgatójának is. A tisztogatás egyik áldozata volt Golob, a Gen-I energetikai vállalat vezetője is, aki 2006-ban vette át a vállalat irányítását. Úgy is fogalmazhatnánk: Jansa maga alkotta meg legfőbb ellenfelét, aki a szélsőséges politikus karrierjének legnagyobb vereségét idézte elő. A Gen-I egy olyan vállalat a világpiacon vásárol energiát, és igyekszik figyelembe venni az ökológiai szempontokat. Eredetileg Golob tömörülését „Zöld Akció Pártjának” is nevezték.
A környezet- és klímavédelem egyébként is népszerű Szlovéniában, szinte minden párt az ökológiára és a fenntarthatóságra összpontosít.
Csak öt tömörülés a parlamentben
A szlovéniai viszonyokhoz képest meglepő az, hogy csak öt párt került be a törvényhozásba, de az nem, hogy egy új párt és egy eddig kevéssé ismert személyiség lehet kormányfő. A középosztály előszeretettel voksol új arcokra, így volt ez korábban Marjan Sarec és Miro Cerar esetében is. Hosszabb távon egyikük politikai projektjét sem koronázta siker, utóbbi pártja most esett ki a ljubljanai törvényhozásból.
A mandátumok megoszlása a 90 fős parlamentben
Szabadság Mozgalom 41
Szlovén Demokrata Párt 27
Új Szlovénia 7
Szociáldemokraták 7
Balpárt 5
Egy-egy képviselőt juttat a parlamentbe a magyar és az olasz kisebbség
