Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt ragaszkodott ahhoz, hogy három roma jelölt befutó helyen szerepeljen az ellenzék országos listáján. Berki Sándor a Párbeszéd, Lőcsei Lajos a Momentum, Varga Ferenc pedig a Jobbik színeiben jutott be a parlamentbe.
– A romaügyben az ország szinte összes problémája megjelenik, ha ezekre sikerül megoldást találni, akkor a többségi társadalom is sokkal jobb helyzetbe kerülhet – vallja Berki Sándor. Ebben a kérdésben szerinte nincs jobb- és baloldal.
Berki Sándor a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjánban született 1977-ben. A hatvanas években a központban felszámolták a cigánytelepet, egyik nagyapja akkor kezdett építkezni a Baglyasaljának nevezett falusias városrészben. Berki Sándor itt nőtt fel. Szülei korán elváltak, anyja későbbi házasságából még egy lánygyermek született. Vele együtt nevelkedett.
A családban mindenki dolgozott, a bányában, az iparban. „Nálunk mindig voltak könyvek, szerettem a történelmet és az irodalmat” – meséli. Hegesztőnek és asztalosnak tanult, mindkettőből letette a szakmunkásvizsgát. Egy multicég alkalmazottjaként évtizedekig Gyöngyösre és Gödöllőre járt munkába. Esze ágában sincs elköltözni Salgótarjánból, jól érzi magát a városban. Nős, egy lánya és egy unokája van.
Közösségi embernek tartja magát („polgárőr is vagyok”). Hitéleti táborban találkozott egy nem roma értelmiségivel, vele kezdett komolyabban politikáról beszélgetni. Az illető ajánlására került kapcsolatba a Párbeszéddel. Berki Sándor azon vette észre magát, hogy egyre inkább érdekli a téma, „bevonzott a politika”. A pártban végigjárta a ranglétrát, azt azonban, hogy „gyári melósból” egyszer majd országgyűlési képviselő lesz, „nem láttam jönni”. Olyan ez számára, mint egy álom.
Magánügyének tekinti, hogy a kereszténységen belül melyik felekezethez tartozik. „A hit személyes valóság, nem tartozik a nyilvánosságra” – magyarázza.
Berki Sándor nem tagadja, hogy rettentően izgul. Lázasan tanulmányozza a házszabályt és az Országgyűlés működését, próbál minél jobban megfelelni feladatának. „Figyelek és tanulok, ezt az elvet követtem egész életemben” – mondja arra a kérdésre, hogyan készül a parlamenti munkára.
Szeretne konkrét eredményeket felmutatni. Az Országgyűlésben javasolni fogja, hogy az adóslistára került emberek esetében differenciált módon állapítsák meg a törlesztőrészleteket, az állam vegye számításba, hogy kinek mennyi a jövedelme, milyen anyagi és családi körülmények között él. Fontos lenne elérni azt is – hangsúlyozza –, hogy a cigányságnak szánt támogatások valóban eljussanak a cigányokhoz.
A momentumos Lőcsei Lajos és a jobbikos Varga Ferenc nem vállalkozott szóbeli nyilatkozatra, mindketten írásban válaszoltak lapunknak.
Lőcsei Lajos 1984-ben született a Heves megyei Gyöngyösön. Hatéves volt, amikor édesapja elhunyt autóbalesetben. Édesanyja egyedül nevelte a nővérével, „elég szegényes körülmények között, de annál nagyobb szeretetben”. Érettségi után agrármérnökként végzett a Károly Róbert Főiskolán.
Felmenői között nincs diplomás értelmiségi. Édesapja fuvaros volt, édesanyjának 6 osztálya van. Feleségével és két gyerekével egy kis Heves megyei településen, Tarnaörsön él.
Az elmúlt években Lőcsei Lajos építésvezetőként dolgozott: „Lehet, hogy ez nem egy tipikus politikusi út, de az biztos, hogy az emberekkel jól szót értek. Azt megtanultam, hogyan lehet kitartó munkával, a csapatom tagjait meggyőzve és nem leuralva érvényesülni.”
2018 után vágott bele az aktív politizálásba. „Látva, hogy az embereket cinikus módon becsapják, úgy gondoltam, hogy valamit tenni kell, és ha nincs más a környezetemben, akkor én leszek az a valaki, aki felemeli a hangját” – idézi fel az előzményeket.
Kifejezetten aggasztó számára, hogy milyen aljas módon, hamis ellenségképekkel félemlítik meg az embereket, miközben a valódi problémákat a szőnyeg alá söprik. Motivációja kezdettől fogva az, hogy valamiféle kiutat mutatva „együtt jobbá tehessük a környezetünket, akár az egész országot”.
Ehhez keresett szövetségeseket. Kézenfekvőnek tűnt a Momentum közössége, ahol „értékalapú, tettre kész és intelligens embereket” ismert meg. A Momentumban – állapítja meg – nyitottak bárkire, aki nem mutyizással szeretne érvényesülni, hanem tényleg jobbító szándék vezérli.
Bár a parlamenti választáson a hazugság legyőzte az igazságot, a most érzett dühöt és csalódottságot teremtő erővé kell formálni. Lőcsei Lajos ezzel a szellemiséggel trenírozza magát a parlamenti munkára. A Momentum építkezni akar, kormányzóképes erővé válni.
„A saját bőrömön érzem, hogy milyen az, amikor az ember cigánynak születik. Ráadásul szegény is. A megbélyegzést, kirekesztést éreztem tanulmányaim alatt, a munkaerő világában” – számol be személyes élményeiről Lőcsei Lajos.
– Az elmúlt évtizedekben hatalmas árkok keletkeztek a hazai cigányság és a többségi társadalom között – folytatja. Berki Sándorhoz hasonlóan Lőcsei Lajos is a problémák között említi, hogy az Európai Unióból érkező, felzárkóztatásra szánt pénzek nem jutnak el oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Tudja, ellenzéki képviselőként eléggé meg van kötve a keze, de bizonyítani szeretné, hogy „lehet ezt máshogy is csinálni”. Azért fog dolgozni, hogy kulturáltabb legyen a közélet, ne a gyűlölködésről és uszításról szóljon a parlament.
A három ellenzéki roma képviselő közül a jobbikos Varga Ferenc a legfiatalabb. A Csongrád-Csanád megyei Szentesen született 1993-ban. Két öccse van.
„Szüleim szerény körülmények között neveltek, édesapám jelenleg állatorvosi asszisztensként, édesanyám takarítónőként dolgozik” – jellemzi családi hátterét. 2017-ben végzett a Szegedi Tudomány Egyetem Gazdaságtudományi Karán gazdálkodás és menedzsment szakos közgazdászként. Feleségével és kisfiával a Szentestől nem messze lévő Szegváron él.
A civil életben kereskedelmi kontrollerként dolgozott az elmúlt években, mellette – már a második ciklusban – a Szegvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöki tisztségét is betölti. A nemzetiségi politikával édesapja révén került kapcsolatba, míg az országos politikával tavaly, amikor egy összellenzéki jelölt kampányfőnöke lett.
„A Jobbik volt az a párt aki megadta nekem a lehetőséget, hogy az ellenzék közös listáján befutó helyet kaphassak” – indokolja, miért éppen a Jobbik színeiben politizál. A jelölt, akinek a kampányfőnöke volt, szintén a Jobbikot választotta „befogadófrakciónak”.
Varga Ferenc szeretne „a tisztességes és becsületes cigányok hangja lenni” a parlamentben. Nagyon fontosnak tartja a parlamenten kívüli közösség építését is, ennek „szerves része” akar lenni.
– Az elmúlt évtizedekben a romákat mindenki csak szavazógépnek tekintette, és egy olyan társadalmi rétegnek, amelynek a szavazatát a legkönnyebb megszerezni – konstatálja Varga Ferenc. Szerinte elsősorban ezen kell változtatni.
Farkas Flórián helyett Sztojka Attila
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Fidesz listáján nem kapott helyett Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, akinek neve – az Út a munka világába foglalkoztatási szövetkezet révén – gazdasági visszaélések gyanújával került összefüggésbe. Miközben a kegyvesztett Farkas Flórián kimaradt a parlamentből, Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója bekerült a törvényhozásba. A Népszava év elején több, titokban rögzített hangfelvételt ismertetett: Sztojka Attila „politikai teljesítményért” cserébe szerződéseket kínált az Országos Roma Önkormányzat fideszes képviselőinek, és egyebek között azzal is eldicsekedett, hogy BM-esként „mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel, meg hogyan.”
