Közölte, továbbra is hat alelnöke lesz az Országgyűlésnek – közülük egy a törvényalkotásért felelős –, amelyből kettőt tölthetne be a két ellenzéki lista egy-egy tagja.
A fideszes politikus elmondta, ahogy a megelőző ciklusban, most is tizenöt bizottságot alakítanának, amelyek elnevezései sem változnak és amelyekből továbbra is tízet vezet majd kormánypárti elnök, ahogy a bizottsági alelnökök aránya is változatlan marad, húszat tölthet be ellenzéki, míg negyvenet kormánypárti politikus.
Az öt ellenzéki vezetésű bizottság lehet a nemzetbiztonsági, a fenntartható fejlődés, a költségvetési, a népjóléti és a vállalkozásfejlesztési bizottság, és az ellenzék hét parlamenti jegyzői helyet is kap
– ismertette.
Kocsis Máté szerint így érvényesül a választói akarat, az pedig – fogalmazott – „nem fogadható el, hogy a magukat egységesnek mondó, Gyurcsány-lista tagjai most kitalálják, hogy már hat pártként lépnek fel”. Egyben határozottan közölte az ellenzéken belül zajló, az alakuló ülésen való részvételről szóló vitával kapcsolatban:
A legfőbb népképviseleti szerv megalakulása méltóságteljes, ünnepélyes pillanat. Aki azon nem vesz részt, az nemcsak képviselő nem lesz, de nem is választható meg egy tisztségre. A parlamenti eskütétel időpontja fix, aki nem vesz részt azon, az elnök és a házbizottság által meghatározott új időpontban teheti le esküjét, vagyis nem az érintett képviselő dönthet annak időpontjáról.
A kormánypárti frakcióvezető azt is előrebocsátotta, hogy is, hogy a kormánypártok ezúttal a viszonosság elvét alkalmazzák majd, így ha egy frakció nem szavazza meg a kormánypárti tisztségviselőket, a kormánypártiak sem fogják megszavazni az érintett frakció tisztségviselőit. Hozzátette, „az alelnöki, bizottsági elnöki és bizottsági helyekről az ellenzéki pártoknak maguk között kell megegyezniük a listás eredmény figyelembe vételével”.
Kocsis Máté a Momentum frakcióvezetőjével „vívott” szócsatát, pontosabban Fekete-Győr András hozzá írt és a Facebook-oldalán közzétett nyílt levelére reagált annak fényében, hogy az ellenzéki politikus elment az általa összehívott egyeztetésre. Fekete Győr ugyanis ötpontos feltételt szabott az alakuló ülésen való részvételükhöz.
Az ellenzéki politikus kikötné, hogy a kormánypártok az ellenzék nélkül ne változtathassanak a parlamenti és önkormányzati választási szabályokon, hatáskörökön, új szabályokat dolgozzanak ki a kampánypénzek elköltésére. Továbbá a közmédia élére konszenzusos vezetőket nevezzenek ki, a képviselők ellenőrizhessék – mint régebben – az állami szerveket, valamint a szakszervezetekkel közösen kezdődjenek háromoldalú tárgyalások a sztrájkjogról.
Kocsis Máté pikírten megjegyezte, hogy az a párt, amely a nyilvánosság előtt azt hangoztatta, hogy nem vesz részt az alakuló ülésen, a bizottsági helyek elosztására eljött. Szerinte Fekete-Győr érdemben nem szólalt fel a megbeszélésen, és „azon töri a fejét, hogyan lehetne a bizottsági pozíciókat megszerezni, ezért írt levelet, amelyben feltételeket szabott”.
Kérdésre elmondta még, hogy várhatóan hét ellenzéki és két kormánypárti frakció lesz az Országgyűlésben, és ez az ellenzéknek nagyon sok előnyt jelent. Példaként említette a napirend előtti felszólalásokat, az interpellációkat, a kérdéseket, hozzátéve: a parlamenti ülések időtartama hosszabb lesz az eddig megszokottnál.
A pártok közül a Mi Hazánk Mozgalom részéről Toroczkai László és Dúró Dóra „rendkívül rossz hangulatú, elsősorban politikai vitának” nevezték az ülésen elhangzottakat, a többi párt arról egyelőre nem nyilatkozott. A tárgyalások szerdán folytatódnak.
Pesti Imrének adta ki a Gál Kinga lemondása miatt megüresedett mandátumot a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfőn. A tavaszi parlamenti választáson a Fidesz-KDNP országos listájának 5. helyén mandátumot szerző Gál Kinga, európai parlamenti képviselő április 22-én lemondott képviselői helyéről.
A jelölőszervezetek azt kérték az NVB-től, a megüresedett mandátumot a közös pártlista 54. helyén szereplő Pesti Imrének adja ki a bizottság.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB kiadta Pesti Imrének az országgyűlési mandátumot, aki 2006 óta tagja a parlamentnek, 2010 után rövid ideig főpolgármester-helyettes, majd 2011-től több mint három éven át fővárosi kormánymegbízott volt.
