Különös kisajátítás Budapest szívében

Mindent bevet Újlipótváros egyik utolsó üres telkének megszerzéséért a XIII. kerületi önkormányzat, hogy ott közparkot alakítson ki. Váratlan helyről kapott támogatást.

Nem sokszor fordul elő, hogy a Fidesz jelöltjeként Józsefvárosban kétszer is ringbe szálló, majd az önkormányzati és az országgyűlési választásokon is alulmaradó Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal egy ellenzéki vezetésű kerület mellé álljon egy ingatlanügyben. Egy XIII. kerületi telekvita esetében mégis ez történt.

A Tóth József (MSZP) vezette angyalföldi önkormányzat még 2020 szeptemberében döntött úgy, hogy vételi ajánlatot tesz Újlipótváros egyik utolsó, évtizedek óta beépítetlen telkére, hogy ott közparkot alakítson ki. A 4994 négyzetméteres telekért 315 milliót ajánlottak, azért csak ennyit, mert az ingatlant néhány hónappal korábban zöldterületi övezetbe sorolta át az önkormányzat, ami jelentősen csökkentette az értékét. A Thurzó utca 16-18. szám alatti ingatlant 2007 óta birtokló I&E Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. nem fogadta el az ajánlatot, de nem zárkózott el az eladástól. A felek alkudozásba kezdtek, de nem sikerült megállapodniuk az árban. A kerület vezetése így az előre jelzettek szerint tavaly szeptemberben megindította a kisajátítási eljárást.

A fővárosi kormányhivatal igazságügyi szakértőt rendelt ki, aki novemberre el is készítette a szakvéleményt, amelyben a korábbi övezeti besorolás szerint 2,468 milliárd forintban, a jelenlegiben pedig 862,5 millióban határozta meg az ingatlan értékét. Az árat az ingatlan tulajdonosa és az önkormányzat is vitatta. A kerület kérte az általa felfogadott saját igazságügyi szakértő véleményének figyelembe vételét. A kormányhivatal saját szakértője erre kiegészítette szakvéleményét, de az összegek nem változtak. Közben az ingatlan tulajdonosa opciós szerződést kötött egy ingatlanfejlesztővel, ha meg tud állapodni az önkormányzattal a terület részleges beépítéséről, akkor eladja neki a telket, de a tárgyalások végül itt sem vezettek eredményre.

A kormányhivatal kivárta a választásokat és 2022. április 7-én hozott döntést, amelyben elfogadta az önkormányzat érvelését és a kisajátítás jogalapját, miszerint a sűrű beépítésű városrészben egy új közpark létrehozása közérdekű cél. A kártalanítás összegét 866,4 millió forintban határozta meg. A képviselő-testület pedig április 21-i ülésén áldását adta a vételre. Az önkormányzatnak 2023. május 15-ig kell kialakítania a közparkot a telken és később sem építheti be. Ha nem így lenne, volt tulajdonosa visszavásárolhatja az ingatlant.

„Az önkormányzat 2020-ban számunkra teljesen váratlanul minősítette át a telket beépítésre nem szánt közkerté. Ezt követően 315 millió forintos vételi ajánlatot tett, ami töredéke a csaknem ötezer négyzetméter alapterületű újlipótvárosi építési telek valós értékének. Ezért az ajánlatot nem tudtuk elfogadni” – válaszolta a Népszava kérdésére Wágner Tamás, az I&E Kft. ügyvezető igazgatója. A cégvezető nem tagadja, hogy az önkormányzatnak jogában áll egy ingatlan besorolását átminősíteni, de ebben az esetben meg kellene fizetnie az eredeti besorolás, azaz építési telek valós piaci értékét. A fővárosi kormányhivatal által megbízott igazságügyi szakértőnek határozatban előírta, hogy a kártalanítás összegének megállapítása során az övezeti besorolás módosítását megelőző forgalmi érték alapján végezze el az értékbecslést. Ez meg is történt, a szakértő több mint 2,4 milliárd forintban állapította meg az ingatlan átsorolás előtti értékét, illetve megjelölte a módosított övezeti besorolás szerinti csökkentett forgalmi értéket is. Ezt mi kevésnek tartottuk, az önkormányzat soknak, de mindkettőnk kifogását elutasította a kormányhivatal – tette hozzá Wágner Tamás. Mint mondta, ezt követően előrehaladott tárgyalások folytak az önkormányzattal, azonban ezek váratlanul megszakadtak, és legnagyobb megdöbbenésükre a kormányhivatal meghozta a kisajátítási határozatot. A kormányhivatal ráadásul nem az eredeti, építési telek árat jelölte meg kártalanítási összegnek, hanem saját korábbi kirendelő határozatában foglaltaktól is eltérően a közkert árát vette figyelembe. A döntést a cégvezető törvénysértőnek és számukra teljességgel elfogadhatatlannak tartja, ezért keresetet nyújtanak be a Fővárosi Törvényszékhez.