Ma, az első sikertelen próbálkozást követően ismét nekirugaszkodnak a T. Házba jutott pártok, hogy elosszák maguk közt a parlamenti bizottságok helyeit. Természetesen az újabb kétharmados győzelmet arató Fidesz-KDNP diktál, amelynek elképzeléseit Kocsis Máté régi-új frakcióvezető már ismertette. E szerint hat alelnöke lenne az Országgyűlésnek és ugyanannyi bizottságot alakítanának, mint tavaly. Az elnevezések sem változnának. A májusban megalakuló parlamentnek így törvényalkotási, gazdasági, költségvetési, kulturális, népjóléti, igazságügyi, külügyi, európai ügyekkel foglalkozó, mezőgazdasági, vállalkozásfejlesztési, fenntartható fejlődés, honvédelmi és rendészeti, nemzeti összetartozás, nemzetbiztonsági, mentelmi és magyarországi nemzetiségek bizottsága lesz.
A Fidesz-KDNP azt is egyértelművé tette, hogy nem akarnak elengedni egyetlen korábban általuk elnökölt grémiumot sem, azaz az előző ciklushoz hasonlóan a fenntartható fejlődés, a költségvetési, a népjóléti, a vállalkozásfejlesztési, valamint a nemzetbiztonsági bizottságot vezetheti ellenzéki. (A nemzetiségit pedig Ritter Imre, a kormánnyal együtt szavazó német nemzetiségi képviselő.) Most azonban a Mi Hazánk Mozgalom bekerülésével bonyolultabb lett a képlet. A szélsőjobboldali párt rögtön bejelentkezett a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére. Toroczkai László pártelnök korábban arról beszélt, nem a pártok száma, hanem a politikai tömbök mentén kellene elosztani a tisztségeket. Olvasatában három párt került be az Országgyűlésbe, így ennek megfelelően kezelné a bizottságokat is.
Lényegében hasonlóan látja a helyzetet Kocsis Máté, azaz a Fidesz is. – Vagyis ez nem csak azt jelentené, hogy
az ellenzéki összefogásnak a Mi Hazánk Mozgalommal kellene „lemeccselni” a helyeket, hanem a választási szövetség pártjainak egymás közt is. Ezzel pedig a Fidesz két legyet üt egy csapásra
– értékelte a helyzetet lapunknak Nagy Attila Tibor politikai elemző. A szakértő úgy látja, azért lenne kedvező a hatalom számára, ha a hat pártot egymásnak tudná ugrasztani, mivel azzal azt tudja mutatni a közvélemény felé, hogy az ellenzéken belül folyamatos a harc és a veszekedés. Nagy Attila Tibor szerint a bizottsági helyek ügye sokkal fontosabb, mint amilyennek azt a közvélemény érzékeli. Egyfelől ott van a presztízs, de a kérdés anyagi szempontból sem elhanyagolható. Amennyiben valaki tagja az egyik bizottságnak, úgy 1,2-vel, két tagság esetén már 1,4-gyel kell beszorozni a képviselői alapbért, ami jelenleg 1 millió 284 ezer forint. A bizottsági alelnökök 1,8 millió, míg az elnökök 2,2 millió forintot vihetnek haza.
Bekavarhat még a folyamatba, hogy a Fidesz legújabb elképzelése szerint aki nem vesz részt a Parlament alakuló ülésén, az semmilyen tisztséget nem viselhet – legalábbis tegnap erről beszélt Hollik István, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum hajlik a távolmaradásra, a választási szövetség többi pártja úgy fest, jelen lesz a május 2-ai eseményen. Így könnyen lehet, hiába lesz megállapodás, ha a kormánypártok beváltják fenyegetésüket, akkor borulhat a még meg sem született egyezség.
Kerestük a parlamentben bejutott ellenzéki pártokat, hogy megtudjuk, melyik grémiumot szeretnék vezetni a felkínált lehetőségek közül, de érdemi válaszukat eddig nem kaptunk. Egyedül az MSZP reagált érdeklődésünkre, a szocialisták türelmet kértek.
a bizottsági helyek ügye anyagi szempontból sem elhanyagolható
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint
