Európai Unió;Oroszország;Bulgária;Lengyelország;gáz;Vlagyimir Putyin;

2022-04-28 07:30:00

Magyarország a kizárást kockáztatja az EU-ból, ha nem ad gázt Bulgáriának, a Gazprom kész elzárni a teljes déli vezetékrendszert

Szerdán Oroszország pénznem-vitákra hivatkozva beszüntette a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló fűtőanyag-szállításokat. Kérdés, ez miként érinti a tavaly október óta a balkáni államon keresztül történő ellátásunkat. 

Az orosz állami Gazprom szerdán némiképp váratlanul beszüntette a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításait. Hivatkozásuk szerint ezek az államok nem tettek eleget Vlagyimir Putyin követelésének, mely szerint Moszkva az általa leszállított gáz ellenértékét mostantól – a szerződésbe foglalt pénzem helyett – rubelben várja.

A hazai ellátást a bolgár gázstop alapvetően érinti. A tavaly október óta érvényes, új, 15 éves magyar-orosz gázvásárlási megállapodást ugyanis Moszkva az azt megelőző évtizedektől eltérően már nem Ukrajna, hanem jórészt Szerbia felől „teljesíti”. Vagyis a szerződés október 1-i életbe lépése óta már nem keleti irányból, hanem Dél felől kapunk évi 3,5 milliárd köbméter orosz gázt. Egyébként Oroszország kifejezetten Ukrajna elkerülése végett épített ki – pontosabban az uniós szabályoknak megfelelően csak ösztönzött - az elmúlt évek során egy, Közép-Európát – így Magyarországot - déli irányból elérő, új vezetékrendszert.

Szijjártó Péter már magyar idő szerint hajnali 5-kor közleménnyel jelentkezett a témában Facebookon, amúgy New Yorkból. Ebben a külgazdasági és külügyminiszter első hallásra nyugtalanítónak nevezte azt a hírt, hogy az orosz Gazprom beszüntette a Magyarország ellátási útvonalán fekvő Bulgária gázellátását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a döntés csak a Bulgáriának szánt szállítmányokra vonatkozik: a „tranzitot”, vagyis a rajtuk keresztül más államoknak szánt gázt át kell engedniük területükön. A tárcavezető megerősítette: a hazai nagynyomású csőrendszer-üzemeltető nem észlelt megingást a Szerbiából érkező gázszállításokban. Ezt számára déli szomszédunk is visszaigazolta. 

A bolgár helyzet a magyar gázellátás jövője szempontjából tegnap mégsem mutatott megnyugtató képet. A Gazprom ugyanis közölte:

 A jövőbeni „lopásvád” ugyanakkor már csak azért is borítékolható, mert a bolgárok szerint április végéig már kifizették a gázt, amire alighanem igényt is tartanak.

Reggel Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter még úgy nyilatkozott: bár az orosz lépést súlyos szerződésszegésnek tartják, Magyarországnak és Szerbiának nincs miért aggódnia, megkapják a nekik járó gázt. Igaz, hozzáfűzte: nem tárgyalnak lehajtott fejjel. Röviddel azután Kirill Petkov bolgár miniszterelnök viszont már úgy fogalmazott: nem engednek a zsarolásnak, ezért felülvizsgálják valamennyi, Oroszországgal kötött gázszerződésüket, ami érinti a Szerbiába és Magyarországra irányuló szállításokat is.

Eddig a lengyelek 53, a bolgárok pedig 90 százalékban az oroszoktól kapták a földgázt. Ugyanakkor Lengyelországban már üzemel egy, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, lng-nek nevezett földgázt lefejtő és visszaalakító, tengerparti állomás. Emellett még idén gázvezetékes kapcsolatot teremtenek a hasonló célú litván egységgel, október végén pedig a jelentős gázkitermelést végző Norvégiával is tenger alatti összeköttetés jön létre. Kérdés persze, ezek télen képesek lesznek-e teljes mértékben átvenni az eddigi orosz ellátást. Bulgária sokkal kiszolgáltatottabb, de ott is készül egy cső a szintén most épülő görög alexandropoliszi lng-lefejtőhöz, illetve tárgyalnak azeri gázvásárlásról is.

Pletser Tamás orosz erőfitogtatásnak tartja az eseményeket, amit talán főképp az Ukrajnába irányuló német nehézfegyver-szállítmányok híre váltott ki. Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője Moszkva lépéseit teljesen észszerűtlennek tartja. Eddig Európa napi egymilliárd dollárt fizetett az oroszoknak a gázukért és az olajukért, miközben a háború naponta körülbelül kétszer ennyibe kerül. Az Ukrajna elleni támadás kiváltotta nemzetközi ellenlépések miatt az orosz olaj iránti világkereslet is esik. Ráadásul a két nyersanyag kitermelése nem csökkenthető egyik napról a másikra: a bezáró kutak jövőbeni visszaállítása gyakorta nehézkes vagy egyenesen lehetetlen. Mivel Vlagyimir Putyin láthatólag észszerűtlenül viselkedik, az elemző szerint „benne lehet a pakliban” akár az európai orosz gázszállítások teljes leállítása is.

Míg Lengyelország talán tényleg képes lesz „lábon” kiváltani az orosz gázellátást, addig Pletser Tamás szerint Bulgária csak az uniós segítségben reménykedhet. Jelen esetben ráadásul, elsősorban földrajzi elhelyezkedésünk és a gázvezetékek kiépítettsége miatt, télen jórészt éppen Magyarországra hárulna a balkáni állam kisegítése. Bár az Orbán-kormány lépése nem borítékolható,

A leglényegesebb kérdésnek ugyanakkor mégis azt tartja, hogy milyen sors vár az orosz gáznak nagy mértékben kitett német és olasz szállításokra. Berlin tegnap közleményben nyugtatta az ország lakosságát, miszerint az orosz intézkedések őket egyelőre nem érintik. Bár tegnap az oroszoktól Lengyelországon át a németekig húzódó Jamal-vezetéken szinte teljesen leálltak a szállítások, az orosz gáz most a tenger alatt húzódó, Északi Áramlat-1 nevű vezetéken érkezik Németországba.

Mindemellett nem lényegtelen Ausztria, Szlovákia és Csehország helyzete sem. Előbbi két állam tegnap meglehetős harcias nyilatkozatot tett, leszögezve: továbbra is euróban fizetnek az orosz gázért. Eduard Heger szlovák kormányfő kijelentette: továbbra is tartják magukat az uniós szabályokhoz és ajánlásokhoz, így Szlovákia készen áll arra, hogy a lengyelekhez és bolgárokhoz hasonló nehézségekkel nézzen szembe. Oroszország, amely az olajat és a gázt „imperialista érdekérvényesítésre használja, nem töri meg a nyugati egységet és szolidaritást” – tette hozzá. Szlovákia szerepe egyébként azért kiemelt, mert Európa egyik fő orosz gázellátó vezetéke északi szomszédunk területén halad keresztül. Karl Nehammer osztrák kancellár bejelentette, hogy 6,6 milliárd euróból bővítik Ausztria biztonsági gázkészleteit, amivel a télre tárolóikat 80 százalékig töltenék fel.

Ha Oroszország idén leállítaná teljes európai gázszállításait, az első körben jelentős GDP-zuhanást és legalábbis az ipari fogyasztók ellátásának korlátozását hozná magával  – véli Pletser Tamás. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet a hazai gáztárolók rendkívül alacsony töltöttségi szintjére is. Szerinte az EU öt éven belül képes lesz teljes mértékben függetleníteni magát az orosz gázellátástól. 

Az elemző mindazonáltal egyet értett azzal a felvetéssel, hogy nem látni tisztán, miről is szól az elszámolási vita. Bár Putyin valóban bejelentette, hogy áprilisi hatállyal minden vevőtől rubeles fizetést vár, azon túl, hogy ez tételes szerződésszegés, megszületett egy átmeneti megoldás is. Eszerint a vevők változatlanul a megállapodás szerinti pénznemben – általában euróban - fizetnek, de nem a Gazpromnak, hanem az orosz gázmulti pénzintézetének, amely azt – nyilván az orosz jegybanknál - rubelre váltva utalja tovább. Ezek után szinte csak politikai hangsúlyok kérdése, hogy a vevő állam az eurós, vagy – amiként azt az EU-ban elsőként Orbán Viktor tette – a rubeles fizetésre helyezi-e a hangsúlyt. Egy másik forrásunk szerint ugyanakkor – leginkább a bolgár panaszok nyomán – az döntheti el a vitát, hogy az oroszok mostantól a szerződés szerinti pénznemben, vagy rubelben szabják-e meg a gáztarifát. (Mindenesetre az Orbán-kormány nyilatkozatai szerint a magyar és az orosz fél már módosította is eszerint a kétoldalú szerződést.) Pletser Tamás megerősítette: a különböző nyilatkozatokból egyelőre nem egyértelmű, van-e vagy nincs érdemi különbség Magyarország és a többi uniós tagállam orosz gázszerződésének pénzneme között.

A nagynyomású vezetékrendszert üzemeltető, Mol-hátterű FGSZ honlapja szerint, bár tegnap Ukrajna felől nem érkezett gáz, Ausztria és Szlovákia irányából több mint kétszer annyit kaptunk, mint Szerbiából. Forrásunk szerint az északról és nyugatról érkező gáz is keresztüláramlott Ukrajnán. Így semmi akadályát nem látja, hogy az oroszok – kölcsönös szándék esetén – ismét visszaállítsák Magyarország ukrán irányú gázellátását. A jelek szerint legalábbis a két fél közötti, öldöklő háború  ezt nem lehetetleníti el. Amiként forrásunk fogalmazott: business is business.