Folyamatosan érkeznek újabb jelentések a kisgyermekek körében előforduló ismeretlen eredetű akut hepatitiszes esetekről. Egyelőre nem világos, hogy a megbetegedések száma nőtt-e, vagy a figyelem fokozódott olyan hepatitiszes esetek kapcsán, amelyek a várt mértékben fordulnak elő, de eddig észrevétlenek maradnak. Április 21-ig 169 ismeretlen eredetű heveny májgyulladásos esetet jelentettek - olvasható a Magyar Orvosi Kamara (MOK) oldalán megjelent tájékoztatóban, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményére hivatkozik.
A legtöbb esetet Nagy-Britanniában és Észak-Írországban (114) jelentették, de Hollandiában, Spanyolországban, Dániában, Izraelben, Japánban is felfigyeltek a jelenségre. A betegek többségében 1 hónapos és 16 év közötti gyerekek. Tizenheten szorultak májátültetésre; legalább egy halálesetről számoltak be. Legutóbb a román egészségügyi minisztérium egy ötéves, Ilfov megyei kislányról számolt be, akit április 4-én utaltak be heveny májgyulladással egy bukaresti kórházba. A páciensnél az ismert vírusos májgyulladások egyik típusát és autoimmun betegséget sem sikerült beazonosítani. A gyermek nem járt külföldön, nem került érintkezésbe egyik olyan gyanús májgyulladásos esettel sem, amelyről az WHO számolt be. A páciens tüneti kezelést kap, állapotát sikerült stabilizálni.
A szakértők azt valószínűsítik, hogy egy adenovírus áll a háttérben, amellyel szemben - normális körülmények között - első életéveikben ellenállóvá válnak a gyermekek, ezt azonban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások megakadályozhatták. Adenovírust legalább 74 esetben mutattak ki, és azon esetek közül, amelyeknél molekuláris tesztből származó információk állnak rendelkezésre, 18-at F41 típusúként azonosítottak. A SARS-CoV2 vírust 20 esetben mutatták ki a vizsgált esetek közül. Ezenkívül 19 esetben mutattak ki SARS-CoV2 és adenovírus egyidejű fertőzést.
Az adenovírusok emberről emberre terjednek, és leggyakrabban légúti megbetegedéseket okoznak, de típustól függően más betegségeket is előidézhetnek, mint például gyomor-bélhurutot (gyomor- vagy bélgyulladást), kötőhártya-gyulladást. Több mint 50 fajta immunológiailag különböző adenovírus létezik, amelyek fertőzéseket okozhatnak emberben. A 41-es típusú adenovírus által okozott fertőzés jellemzően hasmenés, hányás és láz formájában jelentkezik, gyakran légúti tünetekkel kísérve. Az immunhiányos gyerekeknél már beszámoltak hepatitisz okozásáról is – egészséges gyerekeknél azonban ilyen még sosem fordult elő.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint, a pandémia idején az elzártság miatt legyengült a gyermekek immunrendszere, ezért reagálhatnak érzékenyebben a fertőzésre
A klinikai tünetek az azonosított esetek között az akut hepatitisz (májgyulladás), jelentősen emelkedett májenzim értékekkel. Sok esetben emésztőrendszeri tünetekről számoltak be, beleértve a súlyos akut hepatitis megjelenését megelőző hasi fájdalmakat, hasmenést és hányást, valamint a májenzimek emelkedett szintjét és a sárgaságot. A legtöbb esetben láz nem jelentkezett. Az akut vírusos hepatitiszt okozó gyakori vírusokat (hepatitis A, B, C, D és E vírusok) egyik esetben sem mutatták ki. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a nemzetközi utazásokat vagy a más országokkal való kapcsolatokat nem azonosították közrejátszó tényezőként.
A WHO a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem javasol semmilyen korlátozást az utazásra vonatkozóan az Egyesült Királysággal vagy bármely más olyan országgal kapcsolatban, ahol eseteket azonosítottak. A szakemberek egyelőre vizsgálják, mennyire veszélyes és hogyan terjed. Az egyik lehetséges magyarázat szerint, a pandémia idején az elzártság miatt legyengült a gyermekek immunrendszere, ezért reagálhatnak érzékenyebben a fertőzésre.
