A szólásszabadság abszolutistája

A közösségi háló 44 milliárd dolláros felvásárlásával Elon Musk elsődleges célja nem a jó üzlet, hanem a véleménynyilvánítás helyreállítása a szociálismédia-oldalon. Terveinek azonban vannak korlátai.

“A szólásszabdság a működő demokrácia alapköve, és a Twitter egy olyan digitális városi tér, ahol az olyan témák, amelyek életbevágóan fontosak az emberiség jövője szempontjából, megvitathatók” - tweetelte Elon Musk a 230 millió felhasználóval rendelkező oldal megvásárlásával kapcsolatban. A magát a szólásszabadság abszolutistájának kikáltó milliárdos, a világ leggazdagabb embere, jobb hellyé tenné a platformot, ahol szabadabbak a megnyilvánulások, nyíltak a forráskódok, jobban működnének a kéretlen üzeneteket szűrő programok.

A Twitternek - noha a Facebook csaknem hárommilliárd felhasználójához képest elenyészőnek tűnik a közönsége - Amerikában elég nagy a tábora, és ebben a befolyásosabb rétegek hangsúlyosan szerepelnek. Nem véletlen, hogy Trump is ott jelentette meg üzeneteit, amelyek azután közvetve ugyan, de hozzájárulhattak a Capitolium ostromához, ami végül a volt amerikai elnök kitiltásához vezetett az oldalról 2021 januárjában. Muskk sikere azonban kétséges. Egy felmérés szerint a felhasználók 73 százaléka támogatja, hogy eltávolítsák például az olyan bejegyzéseket a Twitterről, amelyek hamis információkat közölnek, 83 százaléka pedig helyesli, hogy olyan tartalmakat tüntessenek el, amelyek támogatják az erőszakot bizonyos emberek vagy csoportok iránt. “Azt gondolom, Musk víziója a szabad megnyilvánulásról ellentmondásos és őrült. Ez nem olyan, mint amikor a Hyde Parkban beszél valaki a Szónokok sarkában. Az interneten milliárdnyi arctalan ember tömegéhez szólnak a megnyilvánulók, a Twitteren pillanatok alatt tönkre lehet tenni valaki életét” - mondta Jillian York, szólásszabadság-jogi aktivista.

Valójában miről beszél Musk, amikor a szólásszabadsággal érvel, hiszen korlátlan szólásszabadság az internet kora előtt sem létezett és a szociálismédia-óriások is kénytelenek a különböző államok szabályozásainak megfelelni?- kérdeztük Ződi Zsoltot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát. “A probléma nem az olyan, mindenki által elítélt és a törvények által is szankcionált, mindenféle megjelenési formájában bűncselekménynek nyilvánuló dolgokkal van, mint például a gyermekpornó, hanem az olyan megjelenésekkel, amelyek nem ütköznek ilyesfajta korlátokba. Nem mindenkinek tetszenek, mert kicsit élesebben fogalmaznak, esetleg fals információk, vagy valamilyen szinten rasszistának minősíthetők. Sokszor még a bíróságok is gondolkodnak, hogy bizonyos megnyilvánulások beleférnek-e a szabad megszólalás keretei közé. A gond tehát nem az, amit szabályoznak a törvények, hanem az, ami azok felett van: ha egy platform olyan hely szeretne lenni, ahol az emberek jól akarják magukat érezni, olyan tartalmakat is el kell távolítania, amelyek ebbe a szürke zónába tartoznak: ilyenek a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció. Ezeket emberek, vagy algoritmusok szűrik, de akiket eltávolítanak azok természetesen ezt nem fogadják el” - magyarázza a szakember. “Ez azonban nem a klasszikus cenzúra, ami állami és politikailag motivált. A Facebooknak és a többi hasonló platformnak nincs politikai vezérfonala, az ő céljuk a profit, illetve a részvényeik árfolyamának emelése. Olyan tartalmakat szűrnek csak, amelyekről azt gondolják, akadályozzák, hogy sokan látogassák oldalaikat. Tartalomgondozásnak (content curation) nevezik: nem klasszikus cenzúra vagy szerkesztés ez, hanem olyan formában való megjelenés, ami arra készteti a felhasználókat, hogy újra és újra bejelentkezzenek. Ez többféle eszközzel történik, emberek, öntanuló algoritmusok végzik. Hogy mire jut egy ilyen, azt még készítői sem tudják, hiszen az a felhasználók korábbi megnyilvánulásai alapján dönt” - mondta Ződi Zsolt.

De akkor mi lehet Musk célja, hiszen az a fajta korlátlanság, amit megcéloz, valójában elérhetetlen. “Úgy tűnik, van valamilyen politikai célja, pár napja közzétett egy ábrát, amelyen pálcikaemberként ábrázolja magát: lényege, hogy ő maradt az elveivel ott ahol volt, csak míg 2008-ban még a bal-liberálisokhoz volt közelebb, a politikai tér annyira eltolódott arrafelé, annyira szélsőségessé vált, hogy ma már a jobboldali konzervatívok közelében van. Nehéz megmondani, valójában hová pozícionálja pontosan magát, de valószínűleg úgy gondolja, az a csoport, amelynek most közelében van, nem tud igazából megszólalni, a törlési kultúra (cancel culture) - amelyet ő a Facebookon politikai indittatásúnak vél - ezt nem teszi lehetővé. Ahogy Rupert Murdoch megcsinálta a Fox News-t, az amerikai jobboldal televíziós szócsövét, ő most megcsinálna valami hasonlót a Twitter megvásárlásával az internet világában. Számomra ez tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak cselekedeteire” - összegzett az információs társadalom kutatója.