A Magyar Bankholding elemzői szerint idén akár 5,9 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság. Az eddigi adatok alapján nem látjuk azt a gazdasági törést, ami alapján jobban kellett volna mérsékelni korábbi számainkat – indokolta a bank legfrissebb gazdasági prognózisát Suppan Gergely a cég hétfői sajtótájékoztatóján.
A Magyar Bankholding elemzői szerint az ukrajnai háború bár rontja a növekedési kilátásokat, és nem lesz olyan erőteljes a felpattanás, mint azt korábban várták, de nem is veti vissza túlzottan. A lakosság fogyasztói bizalma a háború, valamint az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt beesett, de az üzleti bizalom nem bicsaklott meg sem idehaza, sem Európában. Nincs világvége hangulat az vállalatok körében – mondta Suppan Gergely.
A nyers adatok szerint az első két hónapban – az ukrajnai háború kitörése előtt - a magyar gazdaság nyolc százalék feletti növekedés produkált. Az elemző szerint, annak ellenére, hogy a március le is húzta ezt az ütemet, az első negyedéves GDP-adat hét százalék felett lesz. Ha pedig a magyar gazdaság az első negyedben ekkora növekedést produkált, a év hátralévő részében komoly recesszióra lenne szükség ahhoz, hogy az idei növekedés négy százalék alá essen – magyarázta a Bankholding optimizmusát Suppan Gergely. Ilyen veszélyt egyelőre nem látnak az elemzők, leszámítva a gáz és olajcsapok teljes elzárását, de ezt sem tekintik valós veszélynek. A cég szerint az idei növekedést egyértelműen a lakossági fogyasztás húzza majd, amit a magas infláció ellenére bőven fűtenek a költségvetési osztogatások, illetve a 15 százalék körüli béremelések. A cég szerint jövőre a növekedés 4,3 százalékra lassulhat, pontosabban kiegyensúlyozottabb pályára állhat. Az árak idén 8,2 százalékkal emelkedhetnek, majd 2023-ra 4,2 százalékra lassulhatnak.
A magas szám első látásra meghökkentően optimista, de érdemes figyelembe venni, hogy az elemző csapat jó részét kitevő takarékbankosok az elmúlt években rendre a legpontosabb gazdasági előrejelzéseket adták a magyar gazdaságra. Ugyancsak tegnap publikálta idei első gazdasági prognózisát a Policy Agenda (PA), amely viszont alig 2,5 százalékos növekedést vár 2022-re. A két prognózis távolsága is jól jelzi, hogy milyen szélsőséges várakozások születnek a világgazdasági bizonytalanságok miatt.
Ezzel szemben a Policy Agenda elemzői szerint a 2022. I. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe jelentős visszaesést mutat és nehéz évet jelez előre. A megelőző évi általános gazdasági javulás, valamint még ez év elején is elfogadhatónak vélt folyamatok kedvezőtlenre fordulásával már egyértelmű, hogy ikerdeficittel, komoly fiskális-monetáris nehézségekkel terhelt időszak következik – olvasható az elemzésükben. A Policy Agenda szerint idén mindössze 2,5 százalékos gazdasági növekedésre lesz képes a magyar gazdaság 9,5 százalékos infláció mellett - mondta lapunknak Belyó Pál, a PA kutatási igazgatója.
A két cég egy dologban ért egyet: szükség lesz a költségvetés kiigazítására, bár ennek mértékében eltérnek a vélemények. Az államháztartási hiány 2021-ben az előzetes adatok szerint GDP 6,8 százaléka volt, a kormány ezt idén 4,9 százalékra szeretné lecsökkenteni. A Bankholdig szerint ennél kicsit magasabb, 5,5 százalékos hiány várható idén, míg a Policy Agenda szerint 6,2 százalék lehet a hiány, az államadósság növekedése mellett. A kormány a múlt héten nyújtotta be az Európai Bizottságnak a Konvergencia Programját, s ebben semmilyen költségvetési kiigazító intézkedésekre nem tett utalást. Suppan Gergely szerint az ezer milliárdos energiaszámla, az emelkedő adósságszolgálati kiadások már idén többletforrást igényelnek. Ezeket a folyamatokat ellensúlyozza, hogy a adóbevételek jóval magasabban teljesülnek a tervezettnél az inflációnak köszönhetően. Suppan Gergely szerint szükség lesz kiigazításokra, ám ez a kormányfő ígéretének megfelelően nem a lakosságot közvetlenül érintő kiadáscsökkentések lesznek, hanem a beruházások elhagyásával lépi meg a kormány.
Már 39 százalékos a termelői árindex
Tovább gyorsultak az ipari cégek értékesítési árai, 39,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. Az előző hónapban a termelői árindex 35,6 százalék volt, vagyis azóta gyorsult. A feldolgozóiparban 27,3, energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 70,9 százalékos volt a drágulás. Az ipari termékek árváltozása véső soron a hat a fogyasztói árakra, vagyis az inflációra, bár a fogyasztói kosár jelentős része inkább az energia és az élelmiszerárak változásától függ. Ennek ellenére a termelői árindex emelkedése azt jelzi, hogy tovább nő a nyomás a fogyasztói árakon. Márciusban már 8,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, áprilisban kilenc százalék feletti index várható, a nyári hónapokban pedig 10 százalék fölé is emelkedhet, míg a csökkenésére a nyár végi, őszi hónapokban van némi remény, hacsak addig nem áll be gyökeres fordulat az orosz-ukrán háborúban.
