menekültek;Mariupol;orosz-ukrán háború;

2022-05-03 21:09:00

Roham az Azovsztál ellen: még 900 civil és több száz sebesült van veszélyben a több emelet mély légoltalmi pincerendszerben

127 civil biztonságba került, a többiek élete végveszélyben van. Macron ismét beszélt Putyinnal, de nem értették meg egymást.

A BBC értesülése szerint összesen 127 mariupolinak sikerült kijutnia a rommá lőtt városból, közülük 69-en voltak eddig az Azovsztál acélmű alatti katakombákban 58-an pedig a környéken laktak. Az ENSZ 101 azovsztáli túlélőről számolt be, akik közül 17 gyermek. A számok nem egyeznek, de a lényeg az hogy az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt szervezésében mégiscsak sikerült kimenteni néhány autóbusznyi embert a földi pokolból. Az ukrajnai Zaporizsjébe érkezők elmondták, hogy két hónapja nem látták a Napot, a végén már nem volt se vizük, se ennivalójuk, a gyerekek a tócsákból ittak esővizet.

Becslések szerint még mintegy 900 polgári személy és több száz sebesült ukrán katona van az acélmű több emelet mély légoltalmi pincerendszerében. Az ő kimentésük egyelőre ismét reménytelennek tűnik, sőt, életük végső veszélyben van, miután a humanitárius konvoj távozása után az oroszok hajókról nagy gyalogsági erőket szállítottak partra és rohamra indultak a maradék védők ellen. Putyin elnök két hete a tévékamerák előtt adta parancsba, hogy állítsák le az ostromot, ám azóta szemlátomást meggondolta magát, alighanem azért, mert május 9-én, a második világháborús győzelem évfordulóján mégiscsak illene felmutatni valami sikert.

Orosz források szerint az Azovsztálnál elfogták és Moszkvába szállították Trevor Cadieu nyugalmazott kanadai tábornokot, aki a védők oldalán harcolt. A hírt Kanadában még nem erősítették meg. Cadieu, aki ellen hazájában nemi bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás folyik, az Ottawa Citizen című lap szerint április 5-én utazott Ukrajnába. Az nem világos, miként jutott be az akkor már szorosan körülzárt Azovsztál védőihez.

Kedden több mint egy hónap szünet után ismét beszélt egymással telefonon Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A két oldal által kiadott verziók alapján azonban úgy tűnik, hogy nem értették meg egymást. Moszkvában azt hozták nyilvánosságra, hogy a Putyin szerint a Nyugat figyelmen kívül hagyja az ukránok háborús bűncselekményeit és be kéne fejeznie az ukrajnai fegyverszállításokat. Párizsban azt, hogy Macron erőteljesen követelte a tűzszünetet Mariupolban és felszólította Oroszországot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként azonnal fejezze be a pusztító háborút.

Közben külön front alakult ki Izrael és Oroszország között, miután Jeruzsálemben erősen zokon vették, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a zsidó Volodimir Zelenszkij kapcsán felemlegette a régi, soha be nem bizonyított pletykát, miszerint Adolf Hitler felmenői között is akadt zsidó. Az izraeli tiltakozásokra Moszkvában azzal feleltek, hogy a jelek szerint a zsidó állam is a neonáci ukrán rezsim oldalára állt. Izrael eddig óvatosan lavírozott, próbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között – jóllehet Kijev állhatatosan kéri tőle a Vaskupola nevű légvédelmi rendszert.

Egy másik sértődés is bekerült a hírek közé. Olaf Scholz német kancellár nem hajlandó Kijevbe utazni, mert ott korábban elutasították az oroszbarátsággal vádolt Frank-Walter Steinmeier államfő fogadását. Erre Ukrajna berlini nagykövete, Andrej Melnyik azt találta mondani, hogy a kancellár „sértődött májashurkát játszik”, miközben a háború Ukrajna brutális megsemmisítéséről szól és nem óvoda.

A VR nevű finn állami vasúttársaság közleményben tudatta, hogy felmondja oroszországi szerződéseit, eladja ottani leányvállalatait és az év végéig beszünteti a fuvarozást a két ország között.

Több nyugati bulvárlap is átvette az eredetileg a brit Sunban megjelent hírt, miszerint Putyinnak rákja van, hamarosan megműtik és altatása idejére Nyikoláj Patrusevre, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökére ruházza át jogköreit. Hivatalos vagy mértékadónak tekinthető nyugati forrás eddig nem erősítette meg az értesülést.