Kijevi jelentés szerint a Kígyó-sziget térségében ukrán gyártmányú Neptun rakétával eltalálták az Admiral Makarov fregattot, a Fekete-tengeren lévő egyik legkorszerűbb orosz hadihajót. A fregatt a háború kezdete óta Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépekkel (szárnyas rakétákkal) lőtte az ukrán célpontokat. A Krímből állítólag mentőhajó indult a füstölő Admiral Makarovhoz.
Az oroszok két napja nem csak lövik és bombázzák, de harckocsikkal és gyalogsággal is támadják a mariupoli vasművet. A heves harcokkal párhuzamosan újabb humanitárius akció is indult, ám péntek estig csupán egy busz jutott ki az üzemből, ami egy tucat civil szállított.
Nyugati források szerint az Azovsztált ostromló orosz alakulatok létszáma kétezer fő körül lehet, köztük ejtőernyős elitkatonákkal és csecsen kommandósokkal. A BBC beszélt egy Mihajlo Versinyin nevű védővel, aki szerint a helyzet hetek óta kritikus, de mostanra még rosszabbra fordult: a levegőből és a földön is támadják őket, veszteségeik vannak, már a sebesültjeiket sem tudják biztonságba helyezni és a golyózápor miatt nem érik el a bunkerekben rekedt civileket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Mariupolban már nem is hadművelet folyik, hanem éheztetéssel való kínzás. Az orosz katonák bestialitását az évtizedek óta tartó ukránellenes propagandának tulajdonította és a háború utánra katonai törvényszék felállítását ígérte. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken azt mondta, hogy Mariupolban hétfőn nem lesz Győzelem napi megemlékezés, nem is terveztek ilyet, de a fényes ünnepségeknek is eljön majd az idejük.
Egyelőre azonban az orosz erők nem tudtak lényeges haladást elérni Kelet-Ukrajnában, ahol az ukránok keményen ellenállnak az átkarolási kísérletnek. Sőt, az egyik legfontosabb ponton, Izjumnál, illetve Harkiv térségében ellentámadásba mentek át. A jelek szerint megérkeztek a frontra az első nyugati nehézfegyverek, legfőként azok a nagy lőtávolságú 155 mm-es tarackok, amelyektől ukrán katonai szakértők a fordulatot várták. Egy amerikai bejelentés értelmében a Washington által felajánlott 90 tarack több mint 90 százaléka már az ukrán katonáknál van, de küldtek ilyeneket a kanadaiak és mások is. Alekszej Zajcev orosz külügyi szóvivő pénteken kijelentette, hogy Oroszország nem fog taktikai atomfegyvert bevetni Ukrajnában. A nyugati sajtó hetek óta találgatja, hogy vajon meddig megy el Vlagyimir Putyin elnök, ha végképp összeomlanak háborús tervei.
Mentegetőzésre kényszerült a Pentagon, miután a New York Times előbb azt írta, hogy az amerikai hírszerzés segített megölni orosz tábornokokat, majd az NBC tévé állította, hogy a Moszkva cirkáló elsüllyesztésében is benne volt a kezük. A washingtoni verzió szerint valóban adnak friss, csaknem valós idejű hírszerzési adatokat az ukránoknak, de nem kifejezetten azért, hogy az orosz tábornokokat támadják. A konkrét döntéseket az ukránok az amerikaiak nélkül hozzák - magyarázta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Különben is, nekik is "nagyon hatékony hírszerzésük van" - tette hozzá. A Moszkva cirkáló esetében az történt, hogy az ukránok észlelték a hajót, de az amerikaiaktól kérték annak azonosítását, s csak ezt követően lőtték ki rá a rakétáikat. Amerikai részről tehát továbbra is igyekeznek távolságot tartani a konkrét katonai tevékenységtől, bár Moszkvában ennek ellenére úgy tartják, hogy voltaképpen az Egyesült Államokkal állnak háborúban,
A BBC orosz osztálya nyílt források, a helyi sajtó és a közösségi média révén név szerint azonosított 2120 elesett orosz katonát. A veszteség a valóságban ennek többszöröse, de róluk sikerült konkrét adatokat gyűjteni. A halottak zöme az ország szegényebb régióiból származik, például csupán hárman voltak moszkvaiak. Kijevi bejelentés szerint pénteken csoportos hadifogolycserére került sor, aminek keretében 28 ukrán katona és 13 civil került haza. Az átadott oroszok számáról nem szólnak a hírek.
Vasárnap a legnagyobb gazdaságú országokat tömörítő G7 vezetői videókonferenciát tartanak Volodimir Zelenszkijjel. Ezen várhatóan az Ukrajnának nyújtandó katonai és gazdasági segítségről lesz szó. Az ukrán elnök telefonon tárgyalt Frank-Walter Steinmeier német államfővel és hétfőre kijevi látogatásra hívta meg Olaf Scholz kancellárt. Ezzel enyhülni látszik a két ország közötti feszültség, amelyet az okozott, hogy Kijevben nyíltan nehezteltek a segítségnyújtásban késlekedő Berlinre.
Pénteken Bukarestbe érkezett az amerikai elnök felesége, Jill Biden. A first lady elsősorban ukrajnai menekültekkel szeretne találkozni, s szombaton ugyanezért Szlovákiába utazik.
