hiány;kiigazítás;fizetési mérleg;uniós pénzek;

Magyarországra visszatért a '70-es évek réme, drasztikusan romlik a folyó fizetési mérleg

A tartós deficit a jegybanki tartalékok leépülésével fenyeget, ezért a kormánynak lépnie kell

A magyar gazdaság egyensúlyi folyamatai felborultak az elmúlt hónapokban, években, ezt mutatja az egyszerre megugró infláció, az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiánya – figyelmeztetnek az elemzők.

Az infláció ellen a jegybank sorozatos kamatemelésekkel lép fel, a külső és belső egyensúlytalanság felszámolása a kormány dolga lenne. Már negyedik éve romlik a külső egyensúly, azaz az országból több jövedelem áramlik ki, mint be, amit eddig fékeztek az unióból devizában érkező támogatások. Ám tavaly olyan folyamatok indultak meg fizetési mérlegben, amelyeket már az amúgy is egyre vékonyabban csordogáló uniós támogatások beáramlása sem tudott ellensúlyozni. A kormánynak így már nemcsak a magas államháztartási, hanem a külgazdaságot jellemző hiány miatt is lépnie kell.

Az egyensúlyi mutatók közül az államháztartási hiányról az elmúlt években sok szó esett, hiszen a pandémia alatt az állam bevételei visszaestek, ellenben a kiadások megugrottak, ennek eredménye lett a megugró államadósság. A folyó fizetési mérleg azonban az elmúlt tíz évben többletben volt, bár ez a plusz évről-évre egyre kisebb lett, de csak tavaly fordult mínuszba. A folyó fizetési mérleg az országba be- és kiáramló jövedelmek egyenlegét mutatja, és amíg többletet mutat a mérleg, addig az a jegybanki tartalék növekedésében csapódik le, a hiány viszont apasztja azt, de ez csak az egyik oka annak, hogy épp Matolcsy György jegybankelnök szorgalmazta a költségvetés rendbetételét, amely automatikusan a folyó fizetési mérleg hiányára is gyógyírt jelentene.

Magyarország az elmúlt években ráadásul szerencsés helyzetben volt az ellentételezés nélkül az országba áramló uniós támogatásoknak köszönhetően: ugyanis, ha a fizetési mérleg deficites is lett volna, azt az uniós pénzek beáramlása ellensúlyozta. Ám tavaly olyan folyamatok indultak meg fizetési mérlegben, ami miatt már a szélesebb értelemben számított fizetési és tőkemérleg is hiányba fordult. Az Európai Bizottság által indított jogállamisági eljárás miatt kérdéses az új uniós pénzek beáramlása, ezért más megoldás után kell néznie a kormánynak.

2021-ben rendkívül kedvezőtlenül alakultak a gazdaság külső egyensúlyi folyamatai: jelentősen nőtt az áruforgalmi és a jövedelmi mérleg hiánya, amit távolról sem tudott ellensúlyozni a szolgáltatások többletének némi emelkedése, így a folyó fizetési mérleg deficitje a 2020. évi 1,6-ről 4,7 milliárd euróra nőtt, GDP-arányosan 1,1 százalékról, 3,1 százalékra emelkedett - derül ki a Kopint-Tárki legfrissebb elemzésből. Az áruforgalom hiányáért tavaly és idén két tényező okolható: az energiaárak emelkedése miatt a kőolaj és földgázimport értéke a többszörösére emelkedett ugyanakkora mennyiség mellett, ez önmagában rontotta a külkereskedelem egyenlegét. Ez a cserearányok romlása, s ezt a fogalmat utoljára a 1970-es években használták a közgazdászok az akkori olajár-válság nyomán. Most hasonló a helyzet, amikor a nyersanyagok és az energiaárak emelkedése miatt drasztikusan romlik a külkereskedelem hiánya. Jól érzékelteti a cserearányok romlását, hogy az elmúlt hónapokban a nyersanyagokért 30-40 százalékkal, az energiahordozókért pedig 2,5-3-szor többet fizetett az ország, illetve a magyar cégek, mint egy évvel korábban, a feldolgozott termékeknél, gépeknél az áremelkedés pedig csupán 5-15 körüli volt – olvasható a Raiffeisen Bank elemzésében. További gondot jelentett tavaly az ellátási láncok megszakadása, idén pedig a globális félvezetőhiány. Emiatt a magyarországi autógyárak termelése számottevően csökken, ami a gyenge kivitelen keresztül rontotta a külkereskedelem és a fizetési mérleg egyenlegét.

Idén a kutatók egybehangzó állítása szerint tovább romlik  a folyó mérleg, annak hiánya 2022-ben a GDP 5 százalékát is meghaladhatja, a folyó- és a tőkemérleg együttes hiánya pedig 3 százalék fölé emelkedhet

 – nyilatkozta a lapunknak Oblath Gábor. A Kopint-Tárki tudományos tanácsadója szerint prognózisuk optimistának nevezhető, a rossz hír viszont az, hogy a hiányt kiváltó tényezők a a következő években is fennmaradhatnak. A közgazdász szerint a külkereskedelmi és végső soron a fizetés mérleghiány jelentős részét a cserearányok romlása okozza. Ez pedig egy olyan külső ok, amit nem tud befolyásolni a gazdaságpolitika, hanem csak alkalmazkodni tud. A megoldás Oblath szerint a túlzott állami költekezés visszafogása, az államháztartási hiány csökkentése, mivel  ez lassan javíthatja a folyó fizetési mérleg egyenlegét is. A kormány takarékossági szempontokból beruházások törlésére készül, ami más csatornákon keresztül csökkentheti a hiányt. A fő kérdés azonban az, hogy folyó fizetési és a tőkemérleg együttes mérlege hogyan alakul a következő években, ami pedig az uniós támogatások beáramlásától függ, de erre nem szabad gazdaságpolitikát alapozni, ezért kell a szükséges lépéseket meghoznia kormánynak – mondta Oblath Gábor. Mint az közismert utóbbi hónapokban az uniós támogatások megérkezése is bizonytalanná vált az Európia Bizottság jogállamisági eljárása miatt.

A folyó fizetés mérleg egyenlege, a GDP százalékában

2008 -7,2

2009 -0,7

2010 0,3

2011 0,6

2012 1,6

2013 3,5

2014 1,2

2015 2,3

2016 4,5

2017 2,0

2018 0,2

2019 -0,7

2020 -1,1

2021 -3,1

Forrás: MNB 

A kormány a napokban elkészített Konvergencia Programjában azzal számol, hogy idén és jövőre jelentős uniós támogatások érkeznek még az országba, ugyanis a tőkemérleg döntő részét kitevő, az Uniótól érkező támogatások 2014-2020-as időszakra tervezett források 70 százaléka érkezett meg 2022 elejéig. Ez azt jelenti, hogy a jogállamisági eljárástól függetlenül még 8 milliárd eurót (3000 milliárd forintot a várható GDP 5 százalékát) fizeti ki Brüsszel a pénznek az elszámolási szabályok szerint 2022-ben és idén kell megérkeznie. 

Ikerdeficit újratöltve

A magyar gazdaság 2002 és 2008 között tartósan ikerdeficittel küzdött – vagyis egyszere volt magas az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya. Idén ehhez kísértetiesen hasonló folyamatok zajlanak, amire már tavaly augusztusban figyelmeztettek a MNB kutatói.  Az azóta bekövetkezett 20 százalékos minimálbér emelés, a 13. havi nyugdíj, a babavárók hitelek fogyasztásra fordítása, valamint az szja-visszatérítés – mind-mind pluszfogyasztásra ösztönzi a lakosságot, amely növeli az áru- és szolgáltatásimportot, vagyis az államháztartási hiány mellett a fizetési mérleget is rontja.