Kishajózást nem tartalmaz sem a BKV, sem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzleti terve, lévén „a fővárosi közösségi közlekedési bevételek csökkenése, valamint a kormányzati elvonások miatt az önkormányzat a tavalyi évhez hasonlóan továbbra sem tudja biztosítani a fővárosi hajózási tevékenység üzemeltetéséhez szükséges fedezetet, így a BKV által nyújtott hivatásforgalmi hajózás szüneteltetése a 2021. év után a 2022. évben is folytatódni fog”. Ez az egyetlen komp is 44 milliós veszteséget termel.
Tavaly ősszel még az volt a közlekedési cég „szakmai véleménye”, hogy megteremtődött egy minőségi és gazdaságosan működtethető szolgáltatás alapja. Bizakodásuk alapját a nyár végére sikeresen lezárt három éves üzemeltetői tender adta. A nyertes Magyar Kikötő Zrt. a becsült árnál olcsóbban vállalta volna, hogy napi 10-11 órában szállítsa az utasokat Rómaifürdő és a Kopaszi-gát között, ezenfelül a kikötők üzemeltetése és a vízi járművek esetleges javítása is a feladatkörébe tartozott volna. „Az eredményesség szempontjából kifejezetten előnyös szerződés, hiszen a hajózás újraindulását követően magasabb bevételekre és fenntarthatóbb működésre számíthatunk” – örvendezett akkor a BKV. Csakhogy a megállapodást végül nem írták alá. Az ügyben egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódott.
Előbbi elutasította a jogorvoslati kérelmeket, utóbbi kartellgyanúra hivatkozva rajtaütéseket is tartott az ajánlattevőknél, de a vizsgálat azóta sem zárult le, eredményét legalábbis nem hozta nyilvánosságra a GVH.
A főváros dunai hajózásból való kihátrálása nem előzmény nélküli. Már a 2020-as szezonra is csak nagy nehezen sikerült üzemeltetőt találni a hét hajóból álló flottára, de a járvány azokat is elsöpörte. (A BKV korábban sem rendelkezett saját hajózási személyzettel, csupán hajókkal, ezért az üzemeltetést külsős cégekre bízták.) Ez volt az utolsó szeg a 2013-ban félmilliárdos uniós támogatásból újraindított hivatásforgalmi hajózás koporsójában. A nyitó év 346 ezres utasszáma után néhány évig 300 ezer körül sikerült stabilizálni a forgalmat, de 2019-re 260 ezerre esett vissza.
A BKK már két évvel a hivatásforgalmi hajózás újraindítása után elismerte:
„projekt eredeti célja – miszerint a hajózás váljék a közösségi közlekedés integráns részévé, a hivatásforgalmú közlekedés teljes értékű eszközévé – nem teljesült”.
Az okot abban látták, hogy a BKV hajói „alkalmatlanok a városi közlekedés elvárásainak teljesítésére. A több mint 120 perces menetidőt a lassú kikötési folyamat is növeli, de több kikötő elhelyezkedése és átszállókapcsolata sem ideális”. A bevétel 2019-re 50 millióra olvadt, ami az üzemeltetési költségek alig 30 százalékát fedezte, a többit a fővárosi önkormányzat adta hozzá. A BKK több fejlesztési koncepciót is megrendelt, további megállókat is kialakítottak, de új hajókat nem sikerült venni. Márpedig a hajópark átlagéletkora 40 év felett jár.
2020 végén lejárt az uniós támogatási szerződésben vállalt szolgáltatási idő is, így már semmi sem szorította a Fővárosi Önkormányzatot a veszteséget termelő üzletág folytatásra. 2021-ben a járvány és a kormányzati elvonások miatt az átmeneti szüneteltetés mellett döntöttek. Ez most állandósulni látszik, hiszen az idén sem rendelték meg ezt a közszolgáltatást a BKV-tól.
A – részben svájci magántulajdonú, részben állami – Mahart-PassNave rögtön benyomult a piaci résbe és tavalyi szezon után az idén is körjáratokat indít naponta ötször a Duna fővárosi szakaszán a Nemzeti Színház és a Margit sziget között keddtől vasárnapig. A hajók keddtől-csütörtökig a BKV bérletekkel is használhatóak, hétvégén azonban mindenkinek jegyet kell váltania a tavalyi 1000 forint helyett 1500 forintért. A jegyértékesítés árbevételéből a BKK nem kap jutalékot, mivel a járatot a Mahart üzemelteti, amihez a saját kikötőit használja – válaszolta lapunknak korábban a BKK, amely a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel indokolta a menetrend szerinti hajózás átengedését.