Az újabb kamatemelések hatására egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáskölcsön törlesztőrészlete jelenleg már több mint 30 százalékkal magasabb, mint tavaly májusban – számolta ki a Bank360.hu.
Egy évvel ezelőtt egy ilyen kölcsönt több banknál is 110-120 ezer forint körüli törlesztőrészlettel tudott felvenni egy nettó 300 ezer forintot kereső ügyfél. A jövedelem mértéke azért lényeges, mert behatárolja a hitelfelvételi lehetőségeket. A jegybank adósságfékszabályai értelmében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az adós nettó jövedelmének 50, illetve magasabb kereset esetén 60 százalékánál, ám némely bank ennél is szigorúbb, és csak 30-40 százalékot enged.
A Bank360 szerint a sorozatos kamatemelések hatására az idén május elején már csak egy olyan banki ajánlatot találni, amely nettó 300 ezer forintos jövedelemmel még elérhető, és az is egy sokkal drágább hitel. A 20 millió forintos lakáshitelre most a legalacsonyabb havi törlesztőrészlet 146 652 forintra jön ki, 6,5 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (thm). A 20 év alatt visszafizetendő teljes összeg pedig 35,3 millió forint lesz. A többi ajánlat már legalább 152 ezer ezer, sőt, akár 169 ezer forintos törlesztőt jelentene, ami a 300 ezer forintos nettó jövedelembe nem fér bele.
Aki tavaly ilyenkor az akkor legalacsonyabb törlesztőrészletű lakáshitelt vette fel, annak még csak a nettó bére alig több mint harmadát, 112 869 forintot kellett havonta törlesztenie. A thm 3,24 százalék volt, a visszafizetendő összeg pedig 27 millió forint. Vagyis most bő 8 millió forinttal többe kerül ugyanaz a kölcsönösszeg, mint tavaly.
Ennek oka, hogy tavaly májusban még 3,24-4,21 százalék környékén voltak a lakáshitelek thm-jei, az idén ennek nagyjából a kétszerese, 6,5-8,64 százalék a thm.
Ezzel együtt – korábban példátlan módon - immár egy éve az aktuális inflációs mérték alatti kamatszint mellett lehet lakáshitelt felvenni – hívta fel a figyelmet a money.hu. A 2000-es évek elején a forint-lakáshitelkamatok rendre 10 százalékkal magasabbak voltak, mint az infláció, és az ezredfordulótól tavaly áprilisig csak két hónapban csúsztak az inflációs szint alá.
Az idén márciusban 5,26 százalék volt a piaci lakáshitelek átlagkamata, 8,5 százalékos infláció mellett. Május elején a bankok ajánlatai között már nem szerepel 6 százalék alatti kamat. Ezzel egyidejűleg azonban áprilisban az infláció is 9,5 százalékra ugrott, így a negatív reálkamat továbbra is megmarad a hitelfelvevői oldalon. A jegybanki adatok alapján utoljára 2014 augusztusában volt 6 százalék feletti az átlagos hitelkamat, akkor viszont az éves infláció mindössze 0,2 százalék volt.
Az elmúlt hónapokban tehát az inflációnál jóval komolyabban hatott a hitelkamatokra az a bankok egymás közötti versenye és a fizetőképes kereslet alakulása. A pénzintézetek zöme a jegybanki kamatemelések hatásait csak részben hárította át a hitelfelvevőkre, inkább a kamatfelárat csökkentette.
