Brutálisan drágulnak a lakáshitelek, célzottan hosszabbítanák a kamatstopot

Célzott, a legsérülékenyebb csoportokat érintő hosszabbításra lenne szükség a kamatstopnál – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaság Bankszektor 2022 konferenciáján.

A jelenlegi szabályozás szerint az idén januárban bevezetett kamatstop június 30-án véget ér, a kormány pedig egyelőre semmit nem jelentett be egy esetleges hosszabbításról. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke ugyanakkor lapunknak nemrég adott interjújában úgy fogalmazott: „Abban reménykedünk, hogy valamilyen módon sikerül elindulni a kamatstop kivezetése felé, viszont ezt az utat mi nem ismerjük. Reméljük, hogy az új kormánnyal sikerül majd erről is tárgyalni.” Ez alapján a bankszféra számol azzal, hogy - ahogyan hiteltörlesztési moratórium esetében is történt – az eredetileg kitűzött határidőn túl is érvényben maradhat valamilyen formában a kamatstop, és egy lassabb folyamattal vezetik ki. Ezt erősítik Virág Barnabás szavai is, amelyből azonban nem derült ki, a jegybank kit ért a legsérülékenyebb csoportok alatt.

Az elszálló infláció fékezését célzó jegybanki alapkamat-emelések miatt a bankok forrásköltségei is nőttek, így egyre drágulnak a hitelek is.

Jelenleg egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelt 30 százalékkal magasabb törlesztőrészlettel lehet igényelni, mint tavaly ilyenkor.

Hasonló tempóban ugrottak volna meg a korábban fölvett, nem rögzített kamatozású hitelek törlesztőrészletei is, de ennek most gátat szab a kamatstop. Annak értelmében ugyanis ezen hitelek törlesztőrészlete – az azt meghatározó mutató - nem emelkedhet a tavaly október végi szint fölé.

Az MNB adatai szerint tavaly év végén közel 470 ezer olyan hitelszerződés állt fenn, amely legfeljebb egy éves kamatfixálású: 203 ezer lakáshitel, 133 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel, 71 ezer személyi kölcsön. Ez az összes lakossági hitelszerződés 24 százaléka. E hitelekhez tartozó tőketartozás 1628 milliárd forint, ami lakossági hitelállomány ötöde. Ezekre vonatkozik most a kamatstop.

Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója, a gazdasági tárca várományosa év elején célzott rá, hogy a kamatstop időszakát a bankoknak a „fixesítésre” kellene kihasználniuk, különben az eredetileg tervezettnél tovább is fennmaradhat a kamatstop. Az ügyfelek azonban egyelőre nem tolonganak a kamatok rögzítéséért, aminek részben éppen a kamatstop az oka, hiszen elfedi a hitelek drágulását. A többség tájékoztató levelet sem kap arról, hogyan válthatna rögzített kamatozású hitelre. Az MNB ajánlása nyomán ugyanis csak a nagyobb kockázatnak kitett, 2015. február 1-je előtt kötött, 2019 végén legalább 10 éves hátralévő futamidejű, változó kamatozású jelzáloghitel-szerződések esetén kell erről a bankoknak tájékoztató levelet kiküldeniük. Ezen szerződések száma körülbelül 80 ezer. Elképzelhető, hogy a jegybank a hosszabbítás szempontjából is ezeket tekinti sérülékenyebb csoportnak.