Az eurózónában rekordokat dönt az infláció, de a legrosszabb még hátra van. A fogyasztói árindex az egyre valószínűbb szankciós szigorítások fényében várhatóan a második negyedévben tetőzik – állítják előrejelzésükben az Allianz Trade elemzői. A szakértők arra számítanak, hogy az infláció az eurózónában 6,5 százalék lesz idén és 2,5 százalék 2023-ban. Magyarországon 2022-ben akár 10 százalékos, míg 2023-ban 5 százalék feletti inflációra lehet számítani.
Az eurózóna az 1970-es évek óta a legnagyobb árnyomással néz szembe – állapítja meg az Allianz Trade, a világ vezető hitelbiztosítójának friss elemzése. A fogyasztói árindex áprilisban elérte a 7,5 százalékot, amelynek csaknem 60 százalékát az energiaárak emelkedése magyarázza. Európát különösen súlyosan érintette az energiaimporttól való erősebb függősége, valamint az euró öt éve nem látott gyengélkedése az amerikai dollárral szemben.
Az inflációs nyomást az okozza, hogy a járvány utáni újranyitás lendületében a globális termelési és elosztási rendszer törékenynek bizonyult, ezért az árukínálat nem tudta tartani a lépést a lezárások utáni keresletélénküléssel. Ezt tetézte az orosz-ukrán háború, amely a nyersanyagárak gyors emelkedéséhez vezetett, különösen az energiaárak esetében. És ha mindez nem bizonyult volna elégnek, a koronavírus ismét felütötte a fejét Kínában, ami az ország zéró-covid politikája (azonnali szigorú lezárások) miatt ismét megszakíthatja a globális ellátási láncokat.
A magyar jegybank is nehéz helyzetben van az inflációs nyomás kezelése miatt - mondta Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója . A MNB kamatemelési ciklusa a régióban az elsők között kezdődött el 2021 júliusában. A jegybank az akkori 0,6 százalékról 2021. év végére 2,4 százalékra emelte az alapkamatot, míg többlépcsős emelés eredményeként jelenleg 5,4 százalék a jegybanki alapkamat. Az árualaphiány és a nyersanyag-, illetve energiaárak emelkedése, valamint az ellátási láncok lassulása és a gazdaság újraindításával, valamint a választási év kampányával járó többletköltségek is hatással vannak az infláció alakulására. Az inflációs nyomás csökkentésére számos kormányzati lépés született az elmúlt időszakban: a lakossági kamatstop, az üzemanyagárstop, az élelmiszerárstop vagy a moratórium rászorultsági alapon történő meghosszabbítása mellett a rezsicsökkentés fenntartása is segíti ezt a célt.
Az MNB számításai szerint a kormányzati intézkedéseknek 4,2 százalékos inflációcsökkentő hatása van. Ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel, hogy amennyiben a felsorolt intézkedéseket részben vagy egészben kivezetik, annak összességében milyen hatása lesz a hazai inflációs számokra, és ez az egyre erősödő nyomás hogyan hat a vállalkozásokra, valamint a háztartásokra. Ilyen környezetben kérdés, hogy a jegybank meddig folytathatja a kamatemelési ciklust, vagy milyen egyéb lépéseket tervez az infláció megfékezésére – tette hozzá Bujdosó Tünde
