Nem egészen egy héttel az Ukrajna elleni háború kirobbanása után négy orosz harci repülőgép repült át a Svédországhoz tartozó Gotland sziget fölött. A svéd Gripenek két Szu-24-est és két kísérő Szu-27-est azonosítottak. A fotók elemzésekor megállapították, hogy a Szu-24-esek éles nukleáris fegyvert hordoztak. Ha valaki nem értett volna a háború előtti napokban az orosz stratégiai nukleáris erőknél Vlagyimir Putyin személyes felügyeletével végrehajtott hadgyakorlatból, azt a gotlandi átrepülés ismét figyelmeztette: a moszkvai védelmi doktrína reális lehetőségként számol az atomfegyver elsőként való bevetésével.
Ennek kapcsán a hidegháborús amerikai külpolitika legismertebb alakja, a 98 éves Henry Kissinger a Financial Times által rendezett minapi beszélgetésen azt mondta, hogy napjaink technológiai változásai miatt egy nukleáris konfliktus még a korábbiakhoz képest is elképzelhetetlen katasztrófát jelentene. Minden döntéshozónak tisztában kell lennie azzal, hogy új korszakot írunk, s emiatt a diplomácia, de a háború jellege is megváltozott. A világban több olyan konfliktus volt, amelyet el lehetett volna dönteni atomfegyverrel, de az érintettek a következményeket mérlegelve inkább elfogadták a vereséget. Az orosz fenyegetésre vonatkozó kérdésre Kissinger lényegében azt felelte, hogy a hátrálás csak újabb zsarolási helyzetekhez vezetne.
Az amerikai Atlanti Tanács által megkérdezett vezető külpolitikai szakértők a múlt héten minimális valószínűséget adtak annak, hogy Putyin valóban bevesse az atomfegyvert. Walter Slocombe, a Pentagon volt politikai államtitkára szerint ennek esélye 1-2 százalék, ám a rendkívül súlyos következmények miatt Washingtonnak világossá kellene tennie, hogy potenciálisan hasonló válasz érkezne. Alexander Vershbow, aki a NATO-nál és Moszkvában is volt amerikai nagykövet, másként gondolja, szerinte egy háborús kudarc esetén Putyinra saját héjái nyomást gyakorolnának, de ő nem vállalná az atomfegyver bevetésének kockázatát.
Ha pedig mégis, akkor a szakértők többsége arra számít, hogy katonai célpontokat választana. A mintegy fél tucat, viszonylag kis robbanóerejű taktikai fegyverrel végrehajtott támadás célja a megfélemlítés lenne. Jan Lodal, az Atlanti Tanács egyik korábbi elnöke viszont úgy vélte, hogy a Kreml Kijev elleni atomcsapással próbálná meg kikényszeríteni az ukrán kapitulációt.
Az esetleges amerikai válaszlépések között a szakértők megemlítették a hagyományos eszközökkel érzékeny katonai célpontokra, például a Fekete-tengeri orosz flottára vagy a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi hídra mért csapást, Ukrajna védelmének minden eddiginél hatékonyabb megerősítését, a repüléstilalmi zóna bevezetését és a nukleáris válasz lehetőségének lebegtetését. Volt, aki szerint az atomháború elkerülése érdekében tárgyalni kellene egy kompromisszumos békéről, míg Vershbow úgy vélte, minden eszközt, az atomot is az asztalon kellene hagyni. - Bár sose kényszerülnénk ilyen döntésre! - tette hozzá.