Idénymunka Magyarországon: valami nagyon nincs rendben a kormányzati számokkal

Szakértőket meglepő adatsort tett közzé még az év elején a kormányzat az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatásról, amely májustól októberig könnyíti meg a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások, alkalmi munkások vagy filmes statiszták alkalmazását.

A kormányzati jelentések rögzítik, hogy 2019-ben 320 ezer, 2020-ban 301 ezer, 2021-ben pedig 334 ezer ember dolgozott havonta májustól októberig ebben a foglalkoztatási formában. Emellett – és ez lepte meg a szakértőket – a kormányzat kitért arra is: 2019-ben az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevők 24,6 százaléka közmunkás volt. Ez alapján úgy 78 ezer közmunkás vállalt másodállásban idénymunkát 2019-ben. Abban az évben összesen 106 ezren dolgoztak közmunkásként, vagyis több mint 70 százalékuk két helyen dolgozott az állami statisztikák szerint.

Ezt az arányt erősen túlzónak tartja a Közmunkás Szakszervezet elnöke. Vécsi István szerint

Az elnök – aki a borsodi Ricse nagyközség polgármestere is – azzal együtt sem tartja életszerűnek az állami adatokat, hogy az érintettek körében nagy igény lenne a több jövedelemre, mert a közmunkás bér egy nagyobb családban élelemre sem elég. Azért is kétkedve fogadja az egyszerűsített foglalkoztatásban mért magas részvételt, mert közmunkások foglalkoztatójaként azt tapasztalja, hogy a napszámosokat, alkalmi munkásokat még ma sem mindig jelentik be a vállalkozások, s a közmunkások tudják, a társadalom- és a nyugdíjbiztosítás fontosabb a számukra, mint a bizonytalan többletjövedelem.

Az is növeli a napszámosnak vagy alkalmi munkásnak álló közmunkások körüli bizonytalanságot, hogy az őket alkalmazó munkáltatók egyre kevésbé jelentik be foglalkoztatási terveiket. Minden év október végéig jelezhetik a területileg illetékes megyei kormányhivataloknak, netán az érintett polgármestereknek, hogy várhatóan hány főre lesz szükségük az egyébként közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók közül a mezőgazdasági idénymunkák idején, a turisztikai szezonban vagy alkalmi munkásként. Csakhogy ez az előre jelentés évről-évre egyre kevesebb munkaadónak tetszik, s mivel nem kötelező, 2022-re már csak 4 megyében 8 munkáltató élt a lehetőséggel és jelezte előre, hogy összesen 77 embert ebben a formában fogadna. Adja magát a kérdés, mi szükség van még az előzetes jelentésekre, ha a tervek és a valóság között ekkora szakadék van, ám a közmunkákért felelős Belügyminisztérium ragaszkodik a szabályozáshoz. Kérdéseinkre azt felelték: mivel a közmunka mellett az abban részt vevők végezhetnek idénymunkát is, ez a megoldás segíti a két lehetőség összeegyeztetését. Hogy az idei 77 igénybejelentés kinek és miben segít, arra nem feleltek.

Ezek a kérdések azonban eltörpülnek amellett, hogy mi lesz a sorsa az elkövetkező években a közmunkának és a közfoglalkoztatottaknak. Vécsi István arra emlékeztetett, hogy a hagyományos közmunka foglalkoztatási szerződései június végéig szólnak, de még senki nem tudja, lesz-e folytatás július 1-től. Annyi biztos, hogy az idei költségvetés 45 milliárd forinttal kisebb keretet tartalmaz a közmunka programokra, mint a tavalyi. A 120 milliárd forint biztosan nem lesz elég egész évre, de az még nem dőlt el, hogy mégis több pénzt áldoz a kormány a közmunkásokra, vagy más módon, például a ledolgozható óraszámok csökkentésével hoz változást a rendszerbe.