A hazai agrárszektor számos érdekképviseleti szervezete közül a törvényben megszabott keretek miatt mindössze kettő képes arra, hogy az ötévente esedékes agrárkamarai választásra küldöttlistát állítson. Ezt most csak egy tette meg. Így a május 20-ai voksoláson a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) jelöltjein kívül másra nem lehet szavazni. A vetélytárs Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) több okból nem vesz részt a választáson.
Nem akarunk egy antidemokratikus színjáték szereplői lenni, ha egyszer tisztességtelenek a feltételek – Máhr András, a MOSZ főtitkár-helyettese ezzel indokolta az országos agrárszervezet elnökségének döntését. Aki ismeri a szabályokat, az tudja, hogy a győztes lista mindent visz. Ami azt jelenti, hogy amennyiben az egyik jelölőszervezet névsora csak egyetlen szavazattal is többet kap, már nyer. Megyei küldött pedig kizárólag az lehet, akinek a neve ezen a listán szerepel. Abba a tagok már nem szólhatnak bele, hogy közülük kik legyenek az országos képviselők, vagyis a tényleges döntéshozók. Ezáltal voltaképpen egy biankó csekken adják le a szavazatukat. A választási előírás a kompenzáció lehetőségétől is megfosztja a voksoláson alulmaradt szervezetet, mivelhogy a szavazatok 49 százalékával sem tudna képviselőket küldeni a különböző kamarai testületekbe. Érvényességi küszöböt sem állapítottak meg. Tehát a tagság töredékének megjelenése is elég ahhoz, hogy a szavazás jogszerű legyen. Sőt mi több, a 360 ezer tagú agrárkamara az egyetlen olyan társadalmi, gazdasági köztestület, ahol nem kötelező, így nem is tartanak közgyűlést. A szervezet nem hozott létre egy olyan hivatalos fórumot, amely legalább esélyt teremtene a tagoknak arra, hogy nyilvános színtéren mondják el véleményüket, és ott válasszák meg vezetőiket. Ehelyett a vitatható szavazást tartják meg, ami kirekeszt, hisz megvonja a közvetlen beleszólás jogát, és nem képes a választói akarat arányos megjelenítésére. Ezek után milyen alapon állítja a kamara, hogy az egész ágazatot képviseli, és minden gazdálkodó érdekében cselekszik? Ez nem igaz, ezért nem lesz ott a MOSZ a választáson – sorolta kifogásait a főtitkárhelyettes.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a jelek szerint a saját szabályait sem tartja be. Megalakulásakor, 2013-ban a szervezet fontos célként fogalmazta meg a gazdálkodók gyors, pontos és megbízható tájékoztatását, amire különösen most kellet volna ügyelni. Mert a körülbelül egy éve módosított törvény megengedi, hogy előbbre hozzák az agrárkamarai választást, és most fél évvel korábban lesz. Az időpontról a kamarai küldöttgyűlés már december 16-án döntött, de a hivatalos közzététel a köztestület honlapján csak január 10-én történt meg. A MAGOSZ, mint bennfentes szereplő bizonyára nem innen értesült az időpontról, és így korábban kezdhetett tárgyalásokat az esetleges partnerekkel. Ami alighanem így is történt, tudniillik a MAGOSZ már január 14-én, a 17 támogató szervezettel aláírta az együttműködési megállapodást. Ezt a MOSZ nehezményezte.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a MAGOSZ alelnöke a nyilvánvaló mulasztás okait firtató kérdésünkre nem reagált. Szerettük volna tőle megtudni azt is, hogy miután a MOSZ az általa képviselt gazdálkodók - főként jogi személyiségű társaságok - elégedetlensége miatt távol marad a voksolástól, és csak a MAGOSZ megyei küldöttjelölti listájára lehet szavazni, azaz nincs miből választani, érdemes-e egyáltalán ilyen helyzetben agrárkamarai választást tartani.
Jakab István, a MAGOSZ elnökhöz is hiába küldtük el kérdéseinket. Pedig már előre borítékolni lehet, hogy a MAGOSZ ellenfél nélküli győztese lesz a választásnak. Ráadásul az öt évvel ezelőtti 248-hoz képest, most országosan másfélszer annyi helyen, 361 szavazási körzetben zajlik majd a voksolás. Ezért az elnöktől választ vártunk arra a kérdésre is, hogy az egyetlen küldöttjelölt-állító szervezet vezetőjeként és a szavazás biztos nyerteseként, a rendkívüli helyzetre való tekintettel, akár takarékossági okokból is, hajlandó-e azt javasolni, hogy a kamara fújja le az értelmetlen választást.
A MOSZ a feltárt visszásságok miatt az agrárkamarai törvény módosítását, és elsősorban a kötelező tagság megszüntetését szeretné elérni. Egyelőre azonban nem sok sikerrel. Azzal érvelnek, hogy az agrárkamara költségvetésénél jóval szerényebb büdzsével működő, ezzel szemben a nemzetgazdasági teljesítményt nézve nagyobb súlyt képviselő Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál a társaságoknak nem kell taggá válni, és nem kell a bevétel akár egy százalékát elérő tagdíjat fizetni. Ráadásul úgy, hogy a falugazdász-hálózatot sem az agrárkamara tartja el, pedig mint szervezeti egység oda tartozik. Panasszal élt a MOSZ a miniszterelnöknél is, aki a bírált választási eljárást az amerikai elnökválasztáshoz hasonlította, és kérte, hogy fogadják el ezt a formát.
Csak a föld számít
Egy nappal a legutóbbi választás előtt Győrffy Balázs, a NAK elnöke nyugtalan volt, mert akkor még kilenc megyében a MOSZ is küldöttjelölt-listát állított, és nem szerette volna, ha csak egyben is nem a MAGOSZ névsora diadalmaskodik. Később elárulta, hogy valójában miért is fontos a teljes siker.
Ne felejtsük el, hogy megyei szinten mekkora befolyásolási képessége van például a kamara megyei elnökségének, hiszen ők járnak el földbizottságként, és döntenek a földek adásvételéről. Ez egy nagyon közvetlen ráhatás a gazdálkodók mindennapjaira, így el kell dönteniük, hogy kiket akarnak a megyei elnökségben látni: a helyi gazdálkodókat, vagy a volt tsz-elnököket – nyilatkozta Győrffy annak idején az agrárszektor.hu-nak.
A megyei földbizottságok szerepe viszont nőtt idén januártól, miután változott a föld-adásvétel ügyintézési sorrendje. A korábbi menetrenddel szemben a szerződés tervezetét nem az önkormányzat jegyzőjének kell benyújtani, hanem a foldem.hu információs portálon való "kifüggesztés" előtt a megyei földbizottság ellenőrző előszűrést végez. A módosítást azzal indokolták, hogy így kevesebb szerződésről derül majd ki a 60 napos kifüggesztés végén, hogy hibás, amikor is meg kell ismételni az eljárást. Egyelőre nem tudni, ez mennyit gyorsított az ügymeneten, csökkent-e a szerződéskötéstől a földhivatali bejegyzésig tartó gyakran háromnegyed évnyi idő.
A MAGOSZ-szal együttműködő szervezetek
Baromfi Termék Tanács, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, Gabonatermesztők Országos Szövetsége, HANGYA-Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése, Kisgazda Polgári Egyesület, Magyar Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége, Országos Erdészeti Egyesület, Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
