Kissé lehervadt a mosoly az immáron miniszterhelyettes Fürjes Balázs arcáról, amikor az új főnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés törvényalkotási bizottsági meghallgatásán megjegyezte: – Úgy néz ki, Budáról a legnehezebb kormánypártinak bekerülni a parlamentbe, alig hittük, hogy ez is eljön”.
Ugyanakkor Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy – a korábban a most megszűnésre ítélt Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) vezető, ám egyéniben a XII. kerületben végül a momentumos Hajnal Miklóssal szemben alulmaradó – Fürjes Balázsnak igen komoly az önkormányzati szaktudása. Így ő lesz a helyettese, illetve a Modern Városok Program (MVP) vezetője. Más posztokon nincs lényegi változás, így továbbra is a leendő honvédelmi miniszter testvére, Szalay-Bobrovniczky Vince felel majd a civil ügyekért, György István marad a közigazgatásért felelős államtitkár, míg Gyopáros Alpárhoz tartozik a Magyar Falu Program.
Ez utóbbi jelentőségét hangsúlyozta leginkább Gulyás Gergely a kurtára fogott meghallgatásán (Vejkey Imre bizottsági elnök gyors, egy kérdés-egy válaszos ügymenetet kért és kapott a bizottságtól) úgy fogalmazott, hogy a kistelepülések 99 százaléka kap támogatást. Ez és a falusi csok bevezetése eredményeként 1200 kistelepülésen indult meg a népességnövekedés. – Ez az egyik legjobb dolog a mögöttünk lévő évtized eredményei között mutathatunk fel – dicsekedett Gulyás Gergely, amire aztán Vitányi István Heves megyei fideszes képviselő néf rá is licitált azzal, hogy kérdésként azt tette fel a miniszterjelöltnek – Nyugtasson meg, hogy számíthatunk az MFP által adható fejlesztési pénzekre.
Gulyás Gergely expozéja szerint a minisztersége legnagyobb része a területi közigazgatás, így ide tartozik a cirka 34 ezer alkalmazott. Szerinte azt még a politikai ellenfelei is elismerik, hogy a 2010 után első négy évben lezajlott összevonások sikeresek voltak az egyablakos ügyintézéssel és a polgárbarát elbírálással.
A meghallgatásán Gulyás Gergely „orosz agressziót” említett, így szerinte a kormányhivatal az orosz támadás után kiemelkedő feladatot látott el a Magyarországra érkező menekültek ellátásában. Összesen több mint 750 ezren érkeztek Magyarországra, közöttük sok a magyar állampolgár. Becslések szerint mintegy 100 ezerrel lettünk többen az ország területén. A határon öt segítségpontot hoztunk létre, karitatív szervezetek, kormányhivatalok, önkormányzatok munkatársai dolgoznak. Több mint 333 ezren jelentkeztek a segítségpontokon. Karitatív szervezetek is komoly munkát végeztek, így Gulyás Gergely kiemelte a hat nagy, zömében egyházakhoz kötődő karitatív szervezetet. (Kihagyta viszont a felsorolásból a menekültellátásban komoly segítséget nyújtó, ám korábban kormányellenségnek bélyegzett Migration Aidet.)
Ami a Modern Városok Programot (MVP) illeti, Gulyás Gergely megemlítette, hogy 2025-re mind a 23 megyei jogú város bekapcsolják az országos úthálózatba. Szerint különösen a Zalai megyei úthálózat nehéz dió, az építőipar ugyanis újabban olyan magas kivitelezési árakat produkál. Szerencsére erre lesz külön minisztérium – utalt Lázár Jánosra. A miniszter szerint a civil szervezetek támogatása is megnőtt, így 2012-22 között (a békemeneteket szervező Csizmadia László elnökölte) Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) költségvetése 3,4 ről 10,9 milliárdra nőtt. Ehhez még a Falusi és a városi civil alap ötmilliárdját is érdemes hozzá venni. A civil világ támogatása az elmúlt években nőtt, mintegy 10 ezer civil szervezetet számol. Gulyás Gergely szerint „a politika felelőssége, hogy a támogatások a széles körben juttassa el.” A területet továbbra is az újdonsült honvédelmi miniszter testvére, Szalay-Bobrovniczky Vince fogja ellátni.
Az ellenzékből Sebián-Petrovszki László (DK) kérdezete, hogy nem érzi-e problémásnak, hogy a NEA gyakorlatilag „fideszes választókerületi pártalapként” üzemel, így nyakra-főre Fideszhez kötődő szervezeteket támogatnak? „Nem embereket, tevékenységet támogatunk” -hangzott a régi–új kancelláriaminiszter replikája. Szerinte kis országban élünk, a tízezer civil szervezet között mindig találni politikához kötődő szereplőt, ellenzékit, kormánypártit egyaránt.
