A 144 pontos javaslat célja, hogy 2030-ra a magyar gazdaság elérje az átlagos uniós fejlettség szintet, ami egyébként a kormány terve is. Az idő szűkössége miatt nem árt figyelembe venni, hogy a magyar gazdaság átlagos éves növekedése 1990 óta évi 1,8 százalék volt, ezzel szemben a felzárkózáshoz évi 3,5 százalékpontos növekedési többletre van szükség az EU átlagos GDP-bővüléséhez képest ahhoz, hogy a kitűzött cél teljesüljön. Az MNB vezetése szerint a gyors felzárkózás kulcsa a pénzügyi stabilitás helyreállítása: ennek érdekében csökkenteni kell az államháztartás hiányát, vagyis a függőséget a pénzpiacoktól. Vissza kell építeni a folyó fizetési mérleg többletét, így leállhat a gazdaság eladósodása, de mindez lehetetlen az európai uniós források megszerzése nélkül.
A 2020-as évtized felzárkózási ugrását egy két éves reformprogrammal kell megalapozni, ami segít a drámaian megbomlott egyensúlyok helyreállításában – mondta Matolcsy György a programot bemutató konferencián. A jegybankelnök szerint a magyar kormány az elmúlt két évben eladósodásból finanszírozta a válságkezelést, ennek az árát viszont most meg kell fizetni. Ezért van szükség az államháztartási hiány erőteljes - idén a GDP 4, jövőre pedig 3 százalékára - csökkentésére, ami lényegesen gyorsabb kiigazítás a kormány által tervezett intézkedéseknél. Matolcsy György szerint ezekben a hetekben, az új kormány megalakulása után dől el, hogy Magyarország megnyeri-e a következő évtizedet.
A 144 pontos javaslat ugyan 200 oldal terjedelmű, de ez nem a javaslatok részletes kifejtésének, hanem a rengeteg ábrának köszönhető. Gyakorlatilag a „program” nem más mind egy 200 oldalas PowerPoint prezentáció. Az anyag első olvasásra meglehetősen elnagyoltnak tűnik, szokatlanul hevenyészett a jegybankban készülő javaslatokhoz képest, így a csomag nem áll össze egy komplex programmá. Olyan javaslatok szerepelnek benne többek között, hogy „a külföldön élő magyarokat vonzzák haza letelepedési kölcsönökkel”, vagy, hogy alkosson a kormány új lakossági állampapír-stratégiát amelyben a „mennyiségi mellett a minőségi célok” is legyenek, vagy fejlesszék a hazai vállalati és startup ökoszisztémát, támogassák a távmunkát és a robotizációt, attól függően, hogy kinek mi a jó.
Javasolják a kormánynak, ösztönözze a célzott bevándorlást a lakhatás, valamint a külföldi munkaerőtoborzás támogatásával, vagyis a legkülönfélébb javaslatokat dobálta össze az MNB egy anyagban, ám ezek nem álltak össze egy egész programmá. Igaz, a gazdasági programalkotás nem is a az MNB, hanem a kormány feladata lenne, a most alakuló kabinet élén a miniszterelnökkel eddig nem rukkolt elő ilyennel. Matolcsy elárulta, hogy a javaslatait már egy hónappal ezelőtt átadta a kormánynak, akkor úgy tűnik, eddig ebből sokat nem tett magáévá a kormány, legalábbis az elmúlt napok miniszteri meghallgatásain azok nem kerültek elő.
