San Francisco érseke pápább a pápánál. Salvatore Cordileone pénteken megtagadta az áldozást Nancy Pelositól, az amerikai képviselőház elnökétől, az ország harmadik legmagasabb közjogi méltóságától. Cordileone és Pelosi (lánykori nevén D’Alesandro) egyaránt olasz származásúak és társadalmi nézeteik nem különösebben térnek el egymástól – az egyetlen ok, ami miatt évek óta elkeseredett harcban állnak, az a terhességmegszakítás. Az érsek ebben konzervatív álláspontot képvisel és most megpróbál beleszólni az országos politikába is, kihasználva, hogy a házelnök is San Francisco-i. Pénteken nem csak Pelosinak küldött levelet, hanem az érsekségéhez tartozó valamennyi plébánosnak és persze gondoskodott róla, hogy a sajtó is tudomást szerezzen a – saját szavai szerint hosszú elmélkedés, böjt és konzultációk után született – döntéséről. Felszólította a politikust, hogy változtassa meg az abortusz engedélyezését pártoló nézeteit, kérjen bűnbocsánatot, s amíg ez nem történik meg, ne hangoztassa katolikus hitét.
Az abortusz ügye május elején robbant be az amerikai belpolitikába, amikor kiszivárgott, hogy a legfelsőbb bíróság konzervatív többsége el akarja törölni a testület 1973-as, eddig precedensnek tekintett, a terhességmegszakítás tiltását alkotmányellenesnek nyilvánító döntését. Mivel ezen a precedensen kívül gyakorlatilag semmi sem védi a nők jogát az önrendelkezéshez, azok az államok, ahol a helyi törvényhozásban a republikánusok vannak többségben, zömmel arra készülnek, hogy betiltsák vagy legalábbis erősen korlátozzák az abortuszt. Ezt kívánja a republikánus törzsszavazók legaktívabb, a most zajló előválasztásokon döntő szerepet játszó része – azonban a helyzet még a jobboldalon sem egyértelmű. Az amerikai katolikusok kétharmada valamilyen határig engedélyezné a terhességmegszakítást, míg a republikánus hívek 55 százaléka szerint meg kell tagadni az áldozást az abortuszt pártoló politikusoktól.
Itt jön a képbe Ferenc pápa és Joe Biden elnök, aki John F. Kennedy után az Egyesült Államok második katolikus elnöke. Az ír felmenőkkel rendelkező Biden minden vasárnap ott van a misén, de már vele is előfordult, hogy Dél-Karolinában járva a helyi plébános megtagadta tőle az áldozást. Tavaly ősszel Rómában a pápa magánkihallgatáson fogadta Bident – amint korábban Pelosit is – és az elnök onnan kijőve azt mondta, hogy a szentatya szerint továbbra is áldozhat. Cordileone érsek viszont kétségét fejezte ki, hogy ez tényleg elhangzott volna. A Vatikán egyelőre hallgat, nem akar igazságot tenni az amerikai püspökök és a liberális katolikus politikusok közötti vitában.
