Egy salátatörvénybe rejtve tárná végleg szélesre az ország kapuit a kormány a harmadik országbeli – vietnámi, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki - vendégmunkások előtt. A május elején benyújtott, és a héten előrehozott eljárásban tárgyalni tervezett, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomag - sok egyéb mellett – ugyanis egy erre irányuló, a covid alatt bevezetett átmeneti szabályozást is véglegesítene. Ez lehetővé tenné, hogy a harmadik országbeli állampolgárok minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül könnyített úton érkezhessenek Magyarországra, és akár munkavállalási engedély nélkül is dolgozhassanak. E mentességről a kormány dönthetne rendeleti úton. Arra is a kormány kapna felhatalmazást, hogy a munkaerő-kölcsönzés területét, így a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza. Mindezzel a veszélyhelyzeti időszak után hosszú távra is egyszerűsítenék a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalát.
A fenti elképzelés nem számít újdonságnak: Szijjártó Péter régi-új külgazdasági és külügyminiszter már a járvány első hullámának lecsengésekor is a munkaerő-kölcsönző cégekben látta a gazdaság újraindításának kulcsát. Két éve stratégiai megállapodást is kötött a kormány nevében a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Prohumán Kft.-vel. Tavaly nyár elején pedig bejelentette: lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is. Ehhez szeptembertől minősített munkaerő-kölcsönzőket jelöltek ki: a titulust azóta 13 cég nyerte el – az elsők között volt a Prohumán is.
Honlapja szerint a Prohumán minősített foglalkoztatóként eredményesebben és hatékonyabban tudja biztosítani a megfelelő munkaerő kínálatot. Mint írják: az Európai Uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett a hiányszakmákban további 9 országból - Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám - tudnak munkaerőt szerződtetni a szerb és ukrán állampolgárokra vonatkozó előírásokkal megegyező szabályokkal. (A munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra.)
A kormány a vendégmunkások könnyített behozatalával az ismét egyre erősödő munkaerőhiányt kívánná orvosolni. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban a fentiek
legfeljebb majd néhány munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak hoznak jó pénzt a konyhára, de a magyar gazdaság problémáit, a munkaerőhiányt nem oldják meg.
Mint mondta: a veszélyhelyzet alatt hozott új szabályozás eddig nem volt érezhető hatással a vendégmunkások számára, a feldolgozóipar területén legalábbis nem nőtt meg jelentősen a távol-keleti munkások száma. Ennek oka szerinte az, hogy Magyarország nem valódi célország számukra. Pár éve még a szerb és ukrán vendégmunkások behozatalához is nagy reményeket fűztek, ám kevesen jöttek, és zömmel gyorsan odébb is álltak – emlékeztetett.
A feldolgozóiparban ugyanakkor valóban szükség volna további legalább 100 ezer emberre, ám a munkaerőhiány jó részét a hatalmas fluktuáció okozza.
Van olyan cég, amely 800 új dolgozót léptetett be egy év alatt, mégis kevesebb lett a munkavállalói létszáma, mint a toborzás kezdetekor.
Az újonnan fölvett dolgozók jelentős része már az első három hónapban tovább áll. Van, akit már a beléptetés napján délben hiába keresnek a gyárban – sorolta a példákat László Zoltán. Mint fogalmazott: „számtalan apró szilánkból” áll össze ennek az oka.
A dolgozók nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nincs jövőképük, nem versenyképes a fizetésük, a hiányzó kollégák miatt viszont egyre nagyobb a túlterheltségük.
Egy frissen fölvett dolgozótól már 2 óra elteltével ugyanazt a tempót várják el főnökei, mint a régiektől, az előírt gyártási mennyiséget is azonnal megnövelik. Ez se a régebbi, se az új dolgozóknak nem jó, így nem tud kialakulni az együttműködés, a jó munkahelyi légkör. Amíg ezekkel a problémákkal nem néznek szembe a munkaadók, hiába hoznak be külföldről is új embereket, a fluktuáció nem fog csökkenni.
Pláne, ha előtte már azzal fenyegetik a magyar dolgozókat, hogy ha „problémázol, jön helyetted az ázsiai, aki nem szól vissza”.
Ilyen felvezetés után nyilván a vendégmunkások fogadtatása és beilleszkedése sem lesz éppen problémamentes – magyarázta László Zoltán.
Kölcsönzött munkaerőként ugyanakkor nem csupán külföldiek dolgoznak hazánkban, hanem magyar munkavállalók is, a kölcsönzötti létszám százeres nagyságrendben mérhető. Az autóiparban vagy a logisztikai területen számos cégnek alig van saját állományú dolgozója. A szakszervezeti vezető szerint ennek részben az lehet az oka, hogy így könnyebb a cégeknek a megrendelések intenzitásához igazítani a munkaerőt, hiszen a kölcsönzött munkavállalóktól a legkönnyebb megválni: egyszerűen csak szerződést kell bontani a kölcsönző céggel.
A többi dolgozó érdekérvényesítő képessége is gyengül
Elsőre úgy tűnik, csupán az ukrán vagy mongol munkavállalók szabad beáramlásáról van szó, hogy velük feltölthessék a munkaerőhiány miatt üres helyeket. Valójában azonban egyre több magyar dolgozót is ezzel a „jogokat elvevő, a béreket alacsonyan tartó, kizsákmányoló” foglalkoztatási formával alkalmaznak – fogalmazott a javaslattal kapcsolatban nemrég Facebook-bejegyzésében Jámbor András, a Párbeszéd frakció tagja.
Lapunk érdeklődésére azt mondta: ha e foglalkoztatási formának egyre nagyobb teret adnak, az a többi munkavállaló keresetére és érdekérvényesítő képességére is kihat. Magyarországon ráadásul egyszerre van jelen a munkaerőhiány, és egyszerre vannak százezrek, akik kihullottak a munkaerőpiacról. A magyar kormánynak egy ilyen helyzetben az ellenzéki képviselő szerint nem az lenne a feladata, hogy külföldi munkavállalókkal a tőkét szolgálja ki, hanem az, hogy felnőttképzéssel, támogatásokkal ezeket az embereket integrálja vissza a munka világába, és így csökkentse a munkaerőhiányt.
A dolgozó ne legyen költségelem
A törvényjavaslathoz a Jobbik és a DK nyújtott be módosító javaslatokat, amelyekkel törölnék a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos könnyítéseket. Z. Kárpát Dániel, jobbikos képviselő indoklása szerint a Jobbik semmilyen körülmények között sem támogatja a harmadik országból érkező munkavállalók szervezett behozatalának könnyítését. A DK-s képviselők indoklása szerint a harmadik országbeli munkaerő behozatalának jelentős egyszerűsítése hátrányos a magyar munkavállalók számára, mert az közvetve alacsonyan tartaná a munkabéreket, és a munka világának peremére szorult magyar munkavállalók munkához való jutását is megnehezítené. Kordás László, a módosítót jegyző egyik DK-s képviselő érdeklődésükre úgy fogalmazott: a javaslat a munkaerőhiányt nem a bérek növelésével, hanem az olcsó munkaerő behozatalával igyekszik megoldani. A Magyar Szakszervezeti Szövetség korábbi elnöke szerint a dolgozó azonban nem lehet pusztán egy költségelem, és nem lehet még több jogot elvenni tőlük.
