munkaerőhiány;vendégmunkások;törvényjavaslat;Vasas Szakszervezeti Szövetség;

2022-05-23 06:00:00

Az Orbán-kormány a Távol-Keletről kölcsönözné a munkaerőt ahelyett, hogy azzal foglalkozna, miért lépnek le a dolgozók

Minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül hozna be az országba még több vendégmunkást a kormány. A szakszervezet szerint inkább azzal kellene foglalkozni: miért állnak tovább a dolgozók.

Egy salátatörvénybe rejtve tárná végleg szélesre az ország kapuit a kormány a harmadik országbeli – vietnámi, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki - vendégmunkások előtt. A május elején benyújtott, és a héten előrehozott eljárásban tárgyalni tervezett, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomag - sok egyéb mellett – ugyanis egy erre irányuló, a covid alatt bevezetett átmeneti szabályozást is véglegesítene. Ez lehetővé tenné, hogy a harmadik országbeli állampolgárok minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül könnyített úton érkezhessenek Magyarországra, és akár munkavállalási engedély nélkül is dolgozhassanak. E mentességről a kormány dönthetne rendeleti úton. Arra is a kormány kapna felhatalmazást, hogy a munkaerő-kölcsönzés területét, így a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza. Mindezzel a veszélyhelyzeti időszak után hosszú távra is egyszerűsítenék a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalát.

A fenti elképzelés nem számít újdonságnak: Szijjártó Péter régi-új külgazdasági és külügyminiszter már a járvány első hullámának lecsengésekor is a munkaerő-kölcsönző cégekben látta a gazdaság újraindításának kulcsát. Két éve stratégiai megállapodást is kötött a kormány nevében a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Prohumán Kft.-vel. Tavaly nyár elején pedig bejelentette: lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is. Ehhez szeptembertől minősített munkaerő-kölcsönzőket jelöltek ki: a titulust azóta 13 cég nyerte el – az elsők között volt a Prohumán is.

Honlapja szerint a Prohumán minősített foglalkoztatóként eredményesebben és hatékonyabban tudja biztosítani a megfelelő munkaerő kínálatot. Mint írják: az Európai Uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett a hiányszakmákban további 9 országból - Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám - tudnak munkaerőt szerződtetni a szerb és ukrán állampolgárokra vonatkozó előírásokkal megegyező szabályokkal. (A munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra.)

A kormány a vendégmunkások könnyített behozatalával az ismét egyre erősödő munkaerőhiányt kívánná orvosolni. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban a fentiek

Mint mondta: a veszélyhelyzet alatt hozott új szabályozás eddig nem volt érezhető hatással a vendégmunkások számára, a feldolgozóipar területén legalábbis nem nőtt meg jelentősen a távol-keleti munkások száma. Ennek oka szerinte az, hogy Magyarország nem valódi célország számukra. Pár éve még a szerb és ukrán vendégmunkások behozatalához is nagy reményeket fűztek, ám kevesen jöttek, és zömmel gyorsan odébb is álltak – emlékeztetett.

A feldolgozóiparban ugyanakkor valóban szükség volna további legalább 100 ezer emberre, ám a munkaerőhiány jó részét a hatalmas fluktuáció okozza.

Az újonnan fölvett dolgozók jelentős része már az első három hónapban tovább áll. Van, akit már a beléptetés napján délben hiába keresnek a gyárban – sorolta a példákat László Zoltán. Mint fogalmazott: „számtalan apró szilánkból” áll össze ennek az oka.

Egy frissen fölvett dolgozótól már 2 óra elteltével ugyanazt a tempót várják el főnökei, mint a régiektől, az előírt gyártási mennyiséget is azonnal megnövelik. Ez se a régebbi, se az új dolgozóknak nem jó, így nem tud kialakulni az együttműködés, a jó munkahelyi légkör. Amíg ezekkel a problémákkal nem néznek szembe a munkaadók, hiába hoznak be külföldről is új embereket, a fluktuáció nem fog csökkenni.

Ilyen felvezetés után nyilván a vendégmunkások fogadtatása és beilleszkedése sem lesz éppen problémamentes – magyarázta László Zoltán.

Kölcsönzött munkaerőként ugyanakkor nem csupán külföldiek dolgoznak hazánkban, hanem magyar munkavállalók is, a kölcsönzötti létszám százeres nagyságrendben mérhető. Az autóiparban vagy a logisztikai területen számos cégnek alig van saját állományú dolgozója. A szakszervezeti vezető szerint ennek részben az lehet az oka, hogy így könnyebb a cégeknek a megrendelések intenzitásához igazítani a munkaerőt, hiszen a kölcsönzött munkavállalóktól a legkönnyebb megválni: egyszerűen csak szerződést kell bontani a kölcsönző céggel.