A horvátok folyamatosan elégedetlenkednek, úgy vélik, új választási törvényre van szükség. Az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok közvetítésével kísérletet is tettek a jogszabály reformjára, de minden próbálkozás hiábavalónak bizonyult. Az elégedetlenség hulláma mostanra Zágrábot is elérte. Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök, a szélsőjobboldalt magához édesgetni kívánó egykori szociáldemokrata kormányfő azt a megdöbbentő kijelentést tette, hogy hazájának csak akkor lenne szabad megszavaznia Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ha addig megszületik az új, a boszniai horvát közösség szempontjából is elfogadható választási törvény. Az persze nem Milanovicon múlik, hogy Zágráb megvétózza-e a két északi állam NATO-integrációját. Erre azért sincs esély, mert bár Andrej Plenkovic miniszterelnöknek sem tetszik a boszniai választási törvény, esze ágában sem lenne összekötni a kérdést a NATO bővítésével.
Boszniában az 1995-ös daytoni egyezmény nyomán két entitás, a bosnyák-horvát és a szerb jött létre. A megállapodás multikulturális állam megteremtését tűzte ki célként, de azóta is rendre a nacionalista pártok győznek a voksolásokon, s a nemzetiségek viszonya nem sokat javult. A bosnyák-horvát föderációban azonban a választási törvény miatt a horvát nemzetiség szavazását a bosnyákok is befolyásolhatják. A horvátok, vagy legalábbis legnagyobb pártjuk, a HDZ BiH azért nem akarja elfogadni a háromtagú boszniai államelnökég horvát tagját, Zeljko Komsicot, mert az egyébként nem is megalapozatlan vád szerint 2018-ban a bosnyákok voksaival választották meg.
Komsic legnagyobb bírálója Dragan Covic. A HDZ BiH elnöke egyfajta véd- és dacszövetséget kötött Milorad Dodikkal, a boszniai államelnökség szerb tagjával, aki az elmúlt egy évben több szeparatista lépést tett a boszniai Szerb Köztársaságban. Boszniában tehát nem csak Dodik, hanem Covic is érdekelt az állam gyengítésében.
A horvát közösség azt követelte, hogy dolgozzanak ki olyan választási formulát, amely nagyobb súlyt ad közösségüknek. Az eredeti elképzelés amerikai mintára egyfajta elektori rendszer lett volna, amelynek köszönhetően a nacionalista Covicot is beválaszthatnák az államelnökségbe. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, a parlament jóváhagyására és a legnagyobb boszniai politikai erő, a Demokratikus Akciópárt (SDA) támogató voksaira is szükség lett volna. Az Egyesült Államok megpróbált nyomást gyakorolni Bakir Izetbegovićra, az SDA elnökére, de hiába, pártja elutasítja a választási törvény reformját, így októberben az eddigi szabályok szerint voksolnak majd. Legalábbis elvileg. A szavazás lebonyolítására ugyanis nincs meg az anyagi fedezet. Mint a szarajevói választási bizottság jelezte, 12,5 millió konvertibilis márkára lenne szükség. A szarajevói parlament hétfőn nem hagyta jóvá a választások pénzügyi támogatásáról szóló javaslatot.
Az Európai Unió inkább csak félszívvel volt elkötelezett a választási reform mellett, mert attól tart, azzal, hogy ezáltal a nacionalisták még nagyobb befolyásra tenének szert Boszniában, az állam még közelebb kerülhet a széteséshez. Márpedig Dragan Covic eléggé kétes figura és nem csak a Dodikhoz való közelsége miatt. A háború előtt – Dodikhoz hasonlóan – többször kérkedett azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja. Azzal is vádolták már, hogy 1993-ban, a boszniai háború idején, a mostari alumíniumgyár igazgatójaként a Heliodrom tábor bosnyák foglyait kényszermunkára kötelezte.
Annalena Baerbock német külügyminiszter márciusi szarajevói látogatásán hangsúlyozta, hogy a német kormány csak azokat támogatja, akik Bosznia-Hercegovina megerősítésén dolgoznak, de azokat nem, akik az ország szétzilálására és gyengítésére törekednek.
Mindenesetre a bosnyákok már nagyban készülnek a voksolásra. A napokban jelentették be, hogy a hét ellenzéki párt közös államfőjelöltet indít a háromtagú elnökség bosnyák tagjaként Denis Becirovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP BiH) alelnöke személyében, így ő lesz majd Bakir Izetbegovic, a Demokratikus Akciópárt vezetőjének ellenfele. Becirovic másodszor próbál szerencsét, miután 2018-ban alulmaradt a boszniai államelnökség jelenlegi bosnyák tagjával, Sefik Dzaferoviccsal szemben.
