csata;Luhanszk megye;orosz-ukrán háború;

2022-05-24 20:24:00

Putyinnak már nagyon kell a győzelem, mert nő az elégedetlenség

A negyedéve dúló háború legintenzívebb szakasza zajlik Kelet-Ukrajnában. 

Kedden negyedik hónapjába lépett az Ukrajna elleni orosz invázió. A kijevi védelmi minisztérium szóvivője szerint rendkívül heves harcok folynak a Luhanszk megyében lévő Szeverodonyeck és Liszicsanszk környékén. Oleksandr Motuzjanyik ezredes egyenesen a háború legintenzívebb szakaszának nevezte az ütközetet. A két csaknem összenőtt, békeidőben száz-száz ezres várost heves tűz alatt tartják és egyszerre több irányból, nagy erőkkel támadják az ostromlók. Az ukránok kiépített állásokban védekeznek, de bekerítés fenyegeti őket. Nem világos, hogy Mariupolhoz hasonlóan kitartanak vagy a fogságba esést elkerülendő visszavonulnak, netán abban bíznak, hogy a nyugati fegyverekkel frissen felszerelt nehéztüzérség révén meg tudják fordítani a csatát.

A támadók láthatóan mindent bevetnek, létszámban és tűzerőben is nagy fölényben vannak ezen a frontszakaszon. Közben ismét lőtték az Azovsztál vasművet, ami arra utal, hogy még mindig maradtak a megadást elutasító védők a mariupoli katakombákban. Az orosz haderő Herszon térségében is csapatösszevonást hajt végre – feltehetően támadás készül északra, Zaporizzsja felé, illetve a Fekete-tenger partja mentén nyugatra, Mihajliv és Odessza irányába.

A közvetlen cél azonban egyelőre Luhanszk megye teljes területének elfoglalása. Moszkvának égető szüksége van egy győzelemre, mert a hírek szerint fogytán a türelem Putyin elnök iránt. A Meduza nevű, Oroszországban elérhetetlen, külföldi ügynöknek nyilvánított orosz honlapnak az elnök környezetében dolgozó források azt mondták, hogy nő a sikertelen hadművelet miatti elégedetlenség. A nacionalista érzelmű tisztek szervezete szerint általános mozgósítást kellene elrendelni és az eddiginél nagyobb erőt bevetve egész Ukrajnát el kellene foglalni. Az általános mozgósítástól azonban Putyin ódzkodik, mert a felmérések szerint arra rosszul reagálna a lakosság. Már így is terjedőben van, hogy éjszaka Molotov-koktélokat dobnak a kiegészítő parancsnokságokra, hogy megakadályozzák a sorskötelesek behívását. Az elmúlt hetekben már tucatnyi ilyen esetről számolt be a helyi sajtó.

A Meduza azt írja, hogy az elnöki adminisztrációban már Putyin lehetséges utódjáról pletykálnak. A három legesélyesebb jelölt Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, Dmitrij Medvegyev volt elnök, a nemzetbiztonsági tanács és Szergej Kirijenko, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője. - Az elnök elrontotta a dolgokat, de utána majd mindent helyre lehet hozni – mondták Moszkvában. A honlap ugyanakkor hozzátesz egy másik véleményt is, miszerint Putyint csak egészségi állapotának súlyos megromlása távolíthatja el.

Az idén is videókonferenciaként bonyolított davosi világgazdasági fórumon felszólaló Henry Kissinger úgy vélte, hogy Ukrajnának a túlélés és az újjáépítés reményében le kellene mondania bizonyos területeiről, s támogatóinak is ilyen irányban kellene befolyásolnia az eseményeket. A 98 esztendős egykori külügyminiszter szerint a Nyugatnak nem lenne szabad elragadtatnia magát a pillanat hevében és elfeledkeznie Oroszország jelentőségéről. Azt javasolta, hogy két hónapon belül induljanak tárgyalások a február 24. előtti állapot visszaállításáról. Kijevben azonnal elvetették a lehetőséget, s a felmérések alapján az ukránok 82 százaléka semekkora területről nem akar lemondani.

Az Egyesült Államok jelenlegi külügyminisztere, Antony Blinken és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba kedden újabb fegyverszállítmányokról tárgyalt. Érintették az ukrán kikötők megnyitásának lehetőségét, hogy kijussanak a tengerre az exportra szánt gabonát szállító teherhajók. Ehhez kapcsolódik, hogy Dánia két szárazföldi telepítésű, amerikai gyártmányú, hajók elleni Harpoon rakétaüteget ajánlott fel Ukrajnának. Ha ezeket rendszerbe állítják, az Kijev reményei szerint távolabbra szorítja az orosz hadihajókat és alapvetően megváltoztatja a helyzetet a Fekete-tenger északnyugati térségében.