Kerek jubileumhoz érkezett a kormánypártok által gránitszilárdságúnak, kőbe vésettnek titulált alaptörvény, amelyet tizedszerre módosítottak 2011. április 18-ai elfogadása óta.
Az alaptörvény első módosítását kevesebb, mint fél évvel hatályba lépése után, 2012. június 18-án szavazták meg a kormánypárti képviselők. A változtatás során beemelték az átmeneti rendelkezéseket, lehetővé téve ezzel, hogy az MNB és a pénzügyi felügyeletéért felelős szerv összevonásával egy új szervezetet állítsanak fel. Emellett a plágiumbotrányba keveredett, s ezért lemondásra kényszerült köztársasági elnök, Schmitt Pál érdekében a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökökre is.
Ugyanebben az évben, november 9-én már a második módosítást szavazták meg a fideszes és kereszténydemokrata képviselők, akik az átmeneti rendelkezések átírásával a választási regisztrációt emelték be az alaptörvénybe, ám az Alkotmánybíróság a hatályba lépésükkel egy időben megsemmisítette a rendelkezéseket.
Alig egy hónap múltán, december 21-én tovább porlott a gránitszilárdságú alaptörvény, ugyanis a képviselők harmadjára is módosították, ezúttal a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt, vagyis a földtörvényt tették sarkalatossá.
Negyed év múlva, 2013. március 25-én aztán kőtörővel estek neki a képviselők az alaptörvénynek, melynek 22 cikkelyét módosították. Némi változtatással beemelték például az átmeneti rendelkezések AB által korábban kifogásolt részeit. A módosításokat nemcsak az ellenzék, de több nemzetközi szervezet is bírálta, mivel szerintük szűkítette a demokratikus kereteket. Az Európai Bizottság konkrétan az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési joga, a politikai hirdetések közmédiára korlátozása, valamint az uniós törvények megsértése miatt az állampolgárokra kivethető különadó miatt emelt kifogást. Noha a módosítások miatt Szabó Máté ombudsman az AB-hoz fordult, a grémium hatáskör hiányára hivatkozva elutasította indítványát.
Az ötödik módosítás, amelyet még ebben az esztendőben, szeptember 26-án fogadott el a parlament mégis azt mutatta, a kormány kénytelen volt meghajolni a hazai és nemzetközi nyomás alatt: orvosolták az Európai Bizottság kifogásait, vagyis a kereskedelmi média is közölhet politikai hirdetéseket, törölték a bírósági ügyáthelyezési jogot, s bekerült az alaptörvénybe az Országos Bírói Tanács, mint az OBH felügyeleti szerve. Arról is rendelkeztek, hogy jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, a „bevett egyházakkal” az parlament döntése alapján az állam együttműködhet, különféle, például adózási kedvezményeket nyújthat nekik.
Ezek után úgy tűnt, a képviselők letették a vésőt és a kalapácsot, ugyanis hosszas módosítási pauza következett a hatodikig: 2016. június 7-én kiegészítették a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.
A hetedik módosítással aztán két évet várt a parlamenti többség, mely az újabb kétharmados választási siker után veselkedett neki az alaptörvény ismételt átírásának. Ennek következtében 2018. június 18-án kiegészült a preambulum – „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége” – , s minden állami szerv számára kötelességgé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme. Rögzítették, hogy idegen népesség nem telepíthető be az országba – jutalomfalatot dobva ezzel a 2016-os, érvénytelen migrációellenes népszavazás kormánypárti támogatóinak, ám ügyelve rá, a jogi háttér ne sértsen uniót normákat –, s megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást, emellett bekerültek az alaptörvénybe a közigazgatási bíróságok, valamint a bírói jogértelmezésről szóló iránymutatás. Arról is rendelkeztek, hogy mindenkinek joga van hozzá, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák, illetve, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Nemzetközi felháborodások kényszerítették ki a kétharmadból az alaptörvény nyolcadik módosítását 2019. december 19-én: a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatosan kénytelen-kelletlen visszaállították a bíróságokra vonatkozó rendelkezéseket eredeti, a hetedik módosítást megelőző állapotukba.
Komoly felzúdulást okozott a kilencedik módosítás is, melyet 2020. december 5-én fogadott el a kétharmados többség. Ekkor került az alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi, a nevelés keresztény kultúrán alapul, valamint, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”, vagyis szabályozták a genderkérdést. Szintén az alaptörvény része lett, hogy hadiállapot idején a felnőtt férfiak katonai szolgálatra kötelezhetők, s hogy a közalapítványoknak juttatott állami pénz elveszíti közpénz jellegét, s hogy a közalapítványok bárminemű átalakításához kétharmados többség szükséges.
