- Amerika csak áll és nézi: ma veszélyesebb az iskolapadban ülni, mint rendőrként a bűnözőket üldözni

Az amerikai szülők már régóta aggódva engedik el gyermekeiket az iskolába. Mostanra a helyzet odáig fajult, hogy az osztálytermekben nagyobb veszélynek vannak kitéve a gyerekek, mint az utcán a bűnözőket üldöző rendőrök. Szerdáig az idén húsz rendőr vált gyilkosság áldozatává munka közben, míg az iskolákban már 24 diák vesztette életét lőfegyver által. A kedden a texasi Uvalde városkában 21 áldozatot követelt vérengzést megelőzően ebben az évben már 77 amerikai tanintézmény területén történt fegyveres incidens, köztük 15 halálos (az áldozatok többsége 18 évnél idősebb tanár vagy egyetemista volt). Az ijesztő tendencia évek óta, gyakorlatilag az ohiói Columbine gimnáziumában történt 1999-es, 12 diák, illetve egy tanár életét követelő eset óta tart és nem látszik, hogy a helyzet mitől változna.

Az iskolai tömeggyilkosságok elkövetői kivétel nélkül átlagosnak tűnő, ám iskolai vagy családi sérelmeket elszenvedett, labilis mentális állapotú kamasz fiúk. Az is közös bennük, hogy meghökkentően egyszerűen jutottak fegyverhez, pedig többnyire katonai célokra kifejlesztett, hosszú csövű félautomata ismétlőpuskákat használtak. Kedvenc típusuk az eredetileg a Colt által készített AR 15 vagy ennek valamilyen utángyártott változata. Ezek manapság mintegy kétezer dollárba (730 ezer forintba) kerülnek, s a 18 év felettieket Amerikában megilleti a fegyvervásárlás joga. Kaliforniában az AR 15-höz hasonló, „támadó” kategóriába eső fegyverek esetében ezt felemelték 21 évre, de egy bíró nemrég visszaállította az alsóbb korhatárt arra hivatkozva, hogy az angol korona elleni függetlenségi háborúban már 18 évesek is harcoltak. Arra nem tért ki, hogy a XVIII. század végén még elöltöltős puskákat használtak, amelyekből percenként maximum 3-4 lövést lehetett leadni.

Chris Murphy connecticuti szenátor a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államok a világon az egyetlen ország, ahol rendszeresek az iskolai tömeggyilkosságok, „ahol a gyerekek most is félve ülnek az iskolapadban”. Utoljára mégis csak Bill Cilnton elnöksége idején, egy emberöltővel ezelőtt sikerült betiltani legalább a hosszú csövű támadó fegyverek eladását, ám a rendelkezés 2004-ben lejárt és nem újították meg. Azóta szinte minden, a fegyvertartás és -kereskedelem szigorítására irányuló kezdeményezés elhalt. Nem sikerült például korlátozni a tölténytárak méretét, bevezetni az országos lőfegyver regisztert, ellenőrzés alá vonni a magánszemélyek közötti eladásokat, hatékonyabbá tenni a háttérellenőrzést, betiltani a félautomata puskákat gyakorlatilag sorozatlövővé változtató külső kiegészítőket vagy a sorszám nélküli alkatrészekből összerakható „kísértet fegyvereket”. A lőfegyverekkel is foglalkozó hatóságnak (BATFE) 2006 óta csupán egy kétéves időszakban, Barack Obama idején volt teljes jogkörű, az elnök által kinevezett és a szenátusban megszavazott vezetője.

A jelenséget részben magyarázza az Egyesült Államok története: a függetlenségi háborút a gyarmatok részéről nem hadsereg, hanem a lakosságból kiállított milícia vívta, így az új állam alkotmányába is gyorsan bekerült egy passzus arról, hogy a polgároknak joguk van fegyvert tartani és milíciát alkotni. A mondat értelmezése körül azóta is vitáznak, sokan úgy tartják, hogy csak a milícia (ma a Nemzeti Gárda) tagjainak lenne szabad megengedni a fegyvertartást. A XVIII-XIX. századi Amerika, az indiánok kiszorítása, a farmerek máig élő állattartó-vadászó életmódja, illetve az önvédelem részben Hollywood által gerjesztett igénye is hozzájárult a fegyverkultuszhoz: ma minden felnőttre több mint másfél lőfegyver jut és a piac folyamatosan növekszik. Az elmúlt időszakban már évente több mint kétmillió lőfegyvert értékesítenek, a gyártók bevétele 28 milliárd dollár.

Ennyiből már jócskán futja a politika befolyásolására. A jobboldalon ma már nem lehet karriert csinálni a fegyverlobbi támogatása nélkül. Az ellentábor is radikalizálódott, 2020-ban kibukott a kongresszusból a minnesotai Collin Peterson, az utolsó demokrata párti képviselő, aki kitűnő osztályzatot kapott a fegyverlobbitól. Megoldás nincs, legalábbis addig, amíg a most 50:50 arányban megosztott szenátusban nem lesz legalább 60 voks a szigorítás mellett.

Rendkívül szigorú a hazai szabályozás

Bár Magyarországon sok tízezren rendelkeznek valamilyen fegyvertartási engedéllyel - sportlövők akár félautomata lőfegyvert is tarthatnak -, ám a rendkívül szigorú hazai szabályozás miatt kifejezetten ritka a lőfegyverrel elkövetett súlyos bűncselekmény. Így a rendőrségi statisztikák szerint évente egy-két emberölés és fél tucat rablás történik engedéllyel vagy illegálisan tartott lőfegyverrel.

Míg az USA-ban a fegyverforgalmazás, fegyvertartás szabályai meglehetősen lazák, addig idehaza a legális fegyvertartás minden mozzanata rendkívül szigorúan szabályozott, a fegyvertartó pedig gyakorlatilag folyamatosan szem előtt van.

Rendőrségi statisztikákból meglehetősen nehéz megtudni, hogy a magyarok pontosan mennyi „civil” lőfegyvert tartanak legálisan maguknál. Szakmai, fegyverforgalmazói körökben nagyjából úgy becsülik, hogy 70 ezer lehet a fegyvertartó vadászok száma, míg a sportlövők néhány százan lehetnek. Az önvédelmi célú lőfegyverekből sincs kint néhány ezernél több. (Mivel egy fegyvertartási engedéllyel több fegyver is beszerezhető, így ennél valamivel több lehet a forgalomban lévő fegyverek száma.) Ez utóbbi kategória folyamatosan csökken, a hazai rendőri szervezetek manapság nagyon nehezen adnak ki önvédelmi célra fegyvertartási engedélyt, illetve a meglévő engedélyeket is inkább bevonják, így az sem ritka, hogy ma már a rendőri, terrorelhárítói területen dolgozók sem vihetik haza a számukra munkaeszköznek tekinthető fegyverüket.

A sport és a vadászfegyverekhez való hozzájutás meglehetősen hosszadalmas folyamat. A reménybeli fegyvertartónak számos elméleti, gyakorlati vizsgát kell tennie, sportorvosi és pszichológiai vizsgálaton kell átesnie. A folyamat minden pontján különféle bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek vannak, de később is szigorúan szabályozott, hogyan tárolhatja, szállíthatja, javíttathatja a fegyverét. Ezen kívül a fegyvertartónak többször is meg kell jelennie a rendőrkapitányságon, valamint szakemberek előtt évente kötelező tréninget kell tartania. A vadásztársaságokban is a közösség tagjai - érthető okokból - árgus szemmel figyelik, ha valaki nem megfelelően kezeli a fegyverét.

Magyarországon a vadászoknak tiltott a félautomata fegyver tartása, civil használata csak a sportlövők számára engedélyezett, ám szigorú minősítő vizsgák után. Egy „alapjáratú” sportlőfegyver megszerzéséhez legalább egyéves, folyamatos, szakmai kontroll alatt történő tréning, versenyzés, majd edzői, sportági szakszövetségi ajánlás, vizsgák sokasága kell ahhoz, hogy a versenyző saját lőfegyverért folyamodjon. Miután az oktatók gyakorlott szeműek, így hamar kibukik, ha pszichés problémákkal küzdő ember akar nagy tűzerejű fegyver közelébe jutni. - BATKA ZOLTÁN