magyar gazdaság;országjelentés;Brüsszel;termelékenység;oktatás;innováció;

2022-05-30 06:05:00

Lesújtó kritikát kaptunk, egy magyar dolgozó harmadával kevesebb értéket állít elő az uniós átlagnál

Egy friss jelentés a gond a NER-kapitalizmussal van.

Ha kiszűrjük a Magyarországra jellemző alacsonyabb árszint és hosszabb munkaidő hatását, egy itteni dolgozó átlag 32 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket teremt egy átlagos uniós munkavállalónál – mutat rá a magyar gazdaság egyik fő problémájára az Európai Bizottság napokban közzétett, Magyarországról szóló jelentése.

Az alacsony termelékenységet mutatja az is, hogy a 2004-as uniós csatlakozás óta a hazai gazdaság egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 63 százalékáról 2021-re 76 százalékig emelkedett. 17 év alatt tehát 13 százalékponttal növeltük fejlettségünket.

Az elmúlt években a gazdasági növekedés a munkaerőállomány, vagyis a foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető – szögezi le a bizottsági elemzés. A 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a 2010-es 62 százalékról 2021-re 78,8 százalékra nőtt, ami jóval meghaladja a 73,1 százalékos uniós átlagot. A foglalkoztatás bővülése azonban már 2019-ben lelassult: sok vállalkozás számára nehézséget jelentett a szakképzett munkaerő felvétele. A kormány célja, hogy a foglalkoztatási szint 2030-ra elérje a 85 százalékot – jegyzi meg a jelentés, holott nem ez lehet a megoldás magyar gazdaság jövőbeni növekedésére.

A foglalkoztatással ellentétben ugyanis a munkatermelékenység uniós átlaghoz viszonyított elmaradása 2010 óta nem csökkent. Ennek eredménye, hogy egy magyar munkavállaló bármely átlagos uniós társánál harmadával kevesebb hozzáadott értéket állít elő. Ezért a magyar kormánynak a hosszútávú növekedés biztosításához a termelékenység növelésére kell összpontosítania – javasolják a brüsszeli szakértők. A jelentés szerint a magyar gazdaságnak a munka- és erőforrás-igényes összeszerelési tevékenységek helyett egyre fejlettebb és termelékenyebb feladatokat kellene végeznie a világ értékláncain belül. Ehhez több innovációra és jobban működő piacokra, képzett és egészségesebb munkaerőre lenne szükséges – jegyzi meg a tanulmány.

Ezzel szemben a kormány szerint igaztalan vád, hogy Magyarország alacsony hozzáadott értéket termelő „összeszerelő-üzem” lenne – ezt Palkovics László ipari miniszter mondta kinevezése előtti meghallgatásán. A régi-új kormánytag szerint a belföldi termelésben a high-tech termékek aránya éppúgy 70 százalék, mint Németországban vagy Dániában. Erőteljesen fejlődik az innovációs háttér is – tette hozzá Palkovics. A miniszter szavai arról tanúskodnak, hogy a kormány szerint közel sem olyan nagy a probléma, ahogy az a brüsszeli jelentésből kitetszik.

Az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság termelékenységének lemaradását a 2010-es években nagyrészt az okozta, hogy lelassult az erőforrások hatékonyabb vállalkozásokhoz irányítása.

 Épp ezért a magyar gazdaságnak jót tenne a nagyobb és szabad verseny. Ám ez pont ellentétes a kormány gazdaságpolitikájával, vagyis a "nemzeti tőkés osztály" létrehozásával. Az Orbán-kabinet célja ugyanis nem a hatékonyság vagy a verseny, hanem a hazai tulajdon növelése. Ezt a célt szolgálták az elmúlt évek során a kormányzati beavatkozások például a bankszektorban, az energetikában, a biztosítási piacon. Most pedig az élelmiszer-kiskereskedelemre és az építőanyag-ipar kerülhet sorra. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezt a két ágazatot emelte ki, mint ahol a kormány a következő években 50 százalék fölé szeretné emelni a „nemzeti tulajdont”.

A belterjes támogatásokon túl a magyar gazdaság versenyképtelenségnek másik oka, hogy európai versenytársaikkal összehasonlítva a magyar vállalkozásokra kevésbé jellemző az innováció vagy a digitális eljárások alkalmazása. A kis- és középvállalkozásoknak csak a harmada vesz igénybe legalább háromféle informatikai megoldást, szemben az 55 százalékos uniós átlaggal. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország az innovációs eredmények alapján a lemaradók közé tartozik, a magyar gazdaság ebbéli teljesítménye az uniós átlaghoz képest csökken. Alacsony képességeink egyik oka a munkaerő nem megfelelő képzettsége, az oktatási rendszer gyenge teljesítménye. Magyarország nem teljesítette az Európa 2020 stratégia korai iskolaelhagyás csökkentésére és a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére vonatkozó céljait sem – jegyzik meg. 2010 óta nálunk nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, a felsőfokú végzettségűeké pedig továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól. Bár 2010 óta nőtt a felsőfokú végzettségű 25–34 évesek aránya, az továbbra is EU-szerte a legalacsonyabbak közé tartozik. Magyarországon a felnőttkori tanulásban részt vevők aránya éppen csak meghaladja az uniós átlag felét. A digitális készségek is hiányosak, különösen a szegényebbek körében. Magyarországon a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet kielégítéséhez nincs elegendő diplomás. A felsőoktatásba belépők száma az elmúlt évtizedben csökkent, aminek háttere a demográfia, a közoktatás gyenge teljesítménye és az államilag finanszírozott helyek számának csökkenése. A felsőoktatásba jelentkezők száma 2011 és 2021 között évi 102 ezerről 69 ezerre, a felvettek száma pedig 67 ezerről 51 ezerre csökkent – jegyzi meg az Európai Bizottság jelentése. Tehát amíg a fiatalok be sem kerülnek a felsőoktatásba, a versenyképes társadalom alapjai hiányoznak.