A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-ben 57 milliárd forintos veszteséggel gazdálkodott – derül ki a jegybank most nyilvánosságra hozott beszámolójából. Az MNB elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett csak másodlagos, hogy milyen pénzügyi eredményt ér el a bank.
Ezzel szemben Matolcsy György vezetése alatt a pénzügyi intézmény az elmúlt években a feje tetejére állította a jegybanktörvényben előírt kötelezettségeit: érdemben nem foglalkozott az infláció elleni fellépéssel, hanem a monetáris politikáját annak rendelte alá, hogy minél nagyobb nyereséget érjen el. A nyereség jelentős részét a 250 milliárd forintból útnak indított Pallas Athéné-alapítványokba pakolták, és ezután már közpénzként, hanem magánvagyonként forgatták.
Ennek idén várhatóan véget vetnek, a jegybank alapítványait felszámolják, a pénzt valószínűleg befizetik a költségvetésbe, így idén még technikai értemben nem kell az adófizetőknek jót állni az 57 milliárd forintos veszteségért, hiszen az alapítványok vagyona bőven fedezi a veszteséget.
Jövőre és azt azt követő években azonban akár évi 400 milliárd forint veszteség is keletkezhet az MNB-ben, amit viszont a következő évben a költségvetésnek be kell fizetni a jegybanknak. Az idén keletkező 400 milliárdos veszettséget a jövő évi költségvetés kiadásai közé kell betervezni a most készülő 2023-as büdzsében. Nagy kérdés, hogy a PM erre a célra mekkora összeget szán. Összevetésül: a kormány által bevezetni tervezett különadókból évi 800 milliárd forintos bevételt remélnek. Ez az összeg az MNB várható veszteségének fele.
Surányi György, volt MNB elnök mutatott rá minap a Republikon Intézet konferenciáján a veszteségesség fő okára, vagyis arra, hogy a jegybank az elmúlt években mintegy 10 ezer milliárd forintnyi nulla százalékos kamatozású hitelt nyomott ki a gazdaságba a Növekedési Hitelprogram (NHP) és a Növekedési Kötvényprogram keretében, utóbbi jelentős részét ráadásul a NER-vállalkozások szívták fel. A volt MNB elnök szerint nem agysebészet innen kiszámolni, hogy amíg a 10 ezer milliárd forintnyi kihelyezett hitelért az MNB nulla százalékot kap, a jegybank arányadó kamata viszont 6,5 százalék, az pont évi 650 milliárd forintos pluszkiadást jelent,
vagyis a következő években minden egyes kamatelméssel nő az MNB vesztesége.
Ezen túl a jegybank – állítja Surányi György –, értelmetlen túlkeresletet generált a gazdaságban az NHP-programokkal, és ezeknek a hiteleknek a nagy része vasba, acélba, betonba ment, vagyis nem innovációba, oktatásba, amely valódi értéket teremtett volna. Így az NHP hitelek és kötvények maguk is hozzájárultak az infláció elszaladásához, ráadásul a következő években súlyos pénzügyi veszteséget is okoz a hitelek finanszírozása az adófizetőknek.
Az MNB 2021-es beszámolójából kiderül, hogy már a tavalyi veszteséget is a jegybanki hitelezés, és az ezzel párhuzamosan emelkedő kamatok okozták, de ez csak az egyik ok.
Tovább rontotta az eredményt, hogy a gyengülő forinton az elmúlt években jelentős árfolyamnyereséget kasszírozott az MNB, ám tavaly már az árfolyameredmény is kisebb lett.
Enyhítő körülményként hozza fel a Matolcsy György által jegyzett beszámoló, hogy tavaly még 250 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe az elmúlt évek eredményéből. Ha ez nem történt volna meg, akkor a tavalyi veszteséget a az MNB házon belül finanszírozhatta volna az eredménytartalékból.
Az MNB az emelkedő kamatokon már tavaly éves szinten 72 milliárd forintot bukott, pedig az év végén a jegybanki irányadó kamata négy százalék volt. Ez ma már 6,45 százalék, de csütörtöktől akár hét százalék közelébe is emelkedhet – ez előre vetíti a jövőbeni veszteséget. Ráadásul a kamatok emelése csak júniusban kezdődött meg, addig az éves kamat alig 0,75 százalék volt, vagyis az éves átlagos kamat valahol 2-3 százalék között volt, idén ez 6-7 százalék között lesz.
Tovább rontott a tavalyi eredményen a devizatartalékon realizált 25 milliárdos veszteség. A jegybank egyik fő feladata a megfelelő devizatartalék biztosítása az ország számára, ám ez költséges feladat, hisz alacsony kamatozású dollár és eurókötvényeket vásárolnak ilyenkor forintért, ez pedig pénzügyi veszteséggel jár, igaz, ez biztosítja az ország finanszírozhatóságát. A MNB épp a devizatartalékon keletkező vesztesége miatt alacsony tartja azokat, így az elmúlt években nem rontotta számottevően a pénzügyi nyereséget, tavaly viszont elkezdte növelni a devizatartalékot biztonsági megfontolásokból. A mérlegből az is kiderül, hogy az egyéb tényezők is rontották a jegybank eredményességét. Ide tartoznak a banküzem működési bevételei, költségei, a bankjegy- és érmegyártás költségei, a céltartalék- és értékvesztés-elszámolások, valamint a felügyeleti tevékenységből származó bevételek. Az ezekből adódó nettó kiadások 2021-ben 105,7 milliárd forintot tettek ki, az előző év azonos időszakához képest 29,2 milliárd forinttal emelkedtek. A növekedés a monetáris célú értékpapírok után megképzett értékvesztéshez, ezen túl pedig a működési költségek emelkedéséhez volt köthető – olvasható a jegybanki jelentésben.
