biogáz;gázellátás;

- A gáz itt van körülöttünk

A gázellátás hosszútávú problémája: a széndioxid kibocsátás, valamint rövidtávú problémája: az ellátásbiztonság összeért. De az egyik probléma megoldása megoldhatja a másikat is. Az orosz föld rejtette olaj, szén és gázkészletek elégetése - nem is olyan hosszú távon - klímakatasztrófát okozna. A gázcsapok hirtelen elzárása súlyos gazdasági bajok okozója lehet most Európában. A megoldás megtalálásában az egyik legérdekeltebb állam Magyarország.

A megoldás műszaki, gazdasági és társadalmi folyamatai már beindultak, csak rendszerbe szervezésük és a szükség követelte felgyorsításuk hiányzik. Pedig ez lehetne a leghatékonyabb módszer az orosz energetikai kitettség megszüntetésére. A gázellátás érrendszere és infrastruktúrája ki van építve, csak az a kérdés, milyen gázt táplálunk bele. A földgáz korszak elött a nagyvárosok gázellátása úgynevezett városi gázzal történt, amit a szén kigázosításából nyertek. Mivel ez fosszilis energiahordozó volt, ma már nem számítana megújulónak, de ez akkoriban nem volt szempont. A falvak népe pedig kapott egy erdődarabot kitisztításra, hazavitte a rőzsét, és azzal fűtött.

A gázgyártásra felhasználható alapanyag megújuló formában itt van körülöttünk.

Az erdők, útszéli erdősávok lassan korhadó és széndioxidot termelő hulladékainak, mezőgazdasági melléktermékeknek és a faipar hulladékainak kigázosításából nyert gázok, szemét és szennyvíztelepek befogott gázai és a fölös szél- és napenergiából, valamint atomenergiából nyert árammal előállított zöldhidrogének lehetnek a gázellátás biztonságos, nagyrészt megújuló alapanyagai.

Mindegyik eljárásra már működő, termelő üzemek léteznek, a biogáz termelés már néhány százalékos arányban részesedik is az energiaellátásból mint megújuló energia. A biomassza begyűjtése, feldolgozása költséges folyamat, de eddig a viszonyítási alap az olcsó orosz földgáz volt. Ennek most vége. Újra kell számítani a beruházási és a rendszerüzemeltetési költségeket. Ezt nemcsak a világpiaci árhoz kell hasonlítani, hanem be kell kalkulálni a fenntarthatósági előnyöket, főleg a negatív széndioxid kibocsátást, és nem utolsó sorban az ellátásbiztonságot; valamint a legfontosabbat, hogy a gázért Oroszországnak fizetett pénzt ott akár ellenünk is fordítható fegyverek gyártására fordítják. A rendszer megvalósításához persze politikai döntés szükséges, hiszen ez Oroszország számára súlyos gazdasági csapás lehet.

Műszakilag a rendszer fő vonalakban a következőkből áll. Lágyszárú növények és trágyák fermentor tartályokban gázosíthatók ki. A fás szerkezetű alapanyagokat aprítani, szárítani kell, és pirolízis eljárással lehet kigázosítani. A nyers gáz tisztítás, keverés után táplálható a hálózatba, vagy tölthető palackokba. A rendszer sarokpontja a biomassza begyűjtése. Ez egy új foglalkozás lehet, amihez nem kell magas képzettség, de azért némi erdészeti és gépkezelési tudás szükséges hozzá. A gépek, szállító eszközök biogáz vagy elektromos üzeműek lehetnek. Egy telep begyűjtő körzetének nagysága a helyi lehetőségektől és adottságoktól függhet. A rendszer olcsóbban megvalósítható, ha berendezései nagy sorozatban, európai szabványok szerint készülnek. A telep körzetében található, megújuló energiát termelő naperőművek, szélturbinák és bármely típusú energiatárolók decentralizált energiaellátást biztosíthatnak. Az ilyen beruházások hasonlóan sikeresek lehetnek, mint a Dunaföldváron működő Pannonia Bio Zrt., ahol a benzinbe bekevert bio etanolt is előállítják.

A rendszer bevételeit a csővezetékbe, palackokba táplált, szabályozott fűtőértékű gáz, az elektromos hálózatba betáplált áram, a maradvány szén betárolt része után kapott széndioxid kvóta, a talajjavításra felhasznált szilárd maradványok és a további feldolgozásra használható folyékony maradvány árai teszik ki. Kiadások a beruházás, üzemeltetés és karbantartás, valamint az alapanyagok begyűjtési költségei. A mai világpiaci gázárak mellett valószínűleg a bevételek és a kiadások egyenlege még a hosszútávú és politikai előnyök kalkulálása nélkül is közel pozitív eredményt adnának ki. További előnyök jelentkeznek a foglalkoztatottságban, a levegő tisztulásában, erdeink és útszegélyeink rendezettségében.

Magyarországon jelentős számban készülnek statisztikák és tudományos munkák a megújuló energiafajták működéséröl, növekvő térnyerésükről. A szükséges szellemi erő megvan az országban a vázolt biogáztermelési rendszer megvalósítására. A jelenleg felhasznált 10 milliárd köbméter/év földgázfogyasztásunk egyharmadának felel meg a szilárd biomassza energetikai felhasználása. Ezzel csak az a baj, hogy nagyrészt égetéssel történik a hasznosítása, és sok széndioxid kerül a levegőbe. A rendszer működtetésével és a fűtési igény épületszigeteléssel történő csökkentésével a biomasszából történő hazai gáztermelés és a gázfogyasztás egyensúlyba hozható. A tartalék pedig a lignit vagyon kigázosítása lehet.

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.