Kockázatos a búcsú a moratóriumtól, több tízezer adós nyakába szakad jóval magasabb törlesztőrészlet

A sokat hosszabbítgatott moratórium a kamatstoppal együtt ér véget, az érintett hitelek jelentős része pedig változó kamatozású.

Ha nem tologatják tovább, egy hónap múlva, június 30-án végleg megszűnik a koronavírus-járvány kitörésekor első kormányzati intézkedésként bevezetett hitelmoratórium. Ez több mint 200 ezer, a jegybank szerint az átlagnál kockázatosabbnak tekinthető adós számára jelenti azt, hogy két év és 3 hónap kihagyás után ismét meg kell kezdenie a törlesztést.

A fizetések felfüggesztését az akkori Orbán-kormány 2020. márciusában rendelte el, első körben az év végéig, de később az intézkedést folyamatosan hosszabbítgatta, így Európa leghosszabb moratóriumává vált. Másfél évig az összes adós élhetett vele, tavaly novembertől csak a nyugdíjasok, a gyermeket nevelők, a közmunkások, az álláskeresők, illetve a covid miatt veszteséget szenvedett vállalkozások számára hagyták meg a lehetőséget. A moratóriumot több mint 1,5 millió lakossági és több tízezer vállalati ügyfél használta ki. Számuk azonban nem feltétlenül a tényleges fizetési nehézségek miatt volt jelentős, hanem azért is, mert a törlesztés halasztását nem kellett külön igényelni, az minden adós számára automatikusan életbe lépett; azt kellett csak jelezni, ha valaki nem tartott rá igényt.

A moratóriumosok köre akkor csökkent le érdemben, amikor ezt tavaly év végén megfordították, és immár a hosszabbítást kellett. A nagyobb sajtófigyelemnek és a jegybank intenzívebb kommunikációjának köszönhetően ekkor tudatosulhatott sokakban az is, hogy a moratóriumnak bizony ára van, ráadásul minél tovább halasztja valaki a törlesztést, annál nagyobb. A moratórium alatt meg nem fizetett részleteket ugyanis később úgy kell visszafizetni, hogy a havi törlesztő nem emelkedhet (kivéve, ha nem változó kamatozású hitelről van szó). Vagyis a futamidőt kell megnyújtani: ekkor pedig hosszabb ideig ketyeg és nagyobb végösszeget eredményez a kamat is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi számításai szerint szerint a lakáshitelek több, mint felénél az eredeti összeghez képest 10 százalékkal többet kell majd visszafizetniük azoknak az adósoknak, akik a kezdetektől az idén júniusig kihasználták a moratóriumot. A személyi hiteleknél még nagyobb a felár: ezen kölcsönök több, mint felénél 40 százaléknál is nagyobb mértékben ugrik meg a teljes visszafizetendő összeg a 27 hónapos moratórium teljes igénybevétele esetén. Aki például 1,5 millió forintot vett fel személyi hitelként 25 százalékos kamattal, és még 10 évig fizetnie kell, annak több mint 5,8 millió forintjába fog kerülni a bő 27 hónapos moratórium – derül ki a korábbi elrettentő jegybanki példából. A személyi hiteleket ugyanakkor többnyire ennél rövidebb futamidőre veszik fel az adósok.

Tavaly novemberig így már csak az addig moratóriumban lévő lakossági hitelek ötödénél, a vállalati hitelek bő tizedénél kérték a hosszabbítást, ami mintegy 220 ezer lakossági és mintegy 3 ezer vállalati szerződést érintett. Az MNB legfrissebb adatai szerint februárban a lakossági hitelállomány 5, a vállalati hitelállomány 2 százaléka volt moratóriumban (az új hitelkihelyezések miatt egyre csökken a nem törlesztő állomány aránya). A háztartási hitelek esetében ez összesen 460 milliárd forintnyi kölcsönt jelent: ennek fele lakáshitel, negyede személyi kölcsön, 18 százaléka pedig szabad felhasználású jelzáloghitel.

Az érintett adósok hosszú kihagyás után kezdenek most ismét törleszteni; ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy a moratóriumos hitelek összege magasabb, a futamidejük hosszabb, a törlesztőrészletük pedig nagyobb, mint a többi hitelé. A moratóriumos lakáshitelek negyedét, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek kétharmadát ráadásul még a jegybanki adósságfék szabályok bevezetése előtt vették fel. Vagyis esetükben még nem volt kikötés, hogy csak a nettó jövedelmük feléig adósodhatnak el. Az is nehézséget okozhat majd, hogy a moratóriumban maradt szabadfelhasználású jelzáloghitelek közel háromnegyede, a lakáshitelek bő harmada változó kamatozású. Több tízezer moratóriumos adós szembesülhet tehát 27 hónapnyi nemfizetés után a törlesztés megkezdésekor a két év fél évvel ezelőttinél jóval magasabb törlesztőrészletekkel.

A kamatok most ugyan a januárban bevezetett kamatstop miatt nem emelkedhetnek a tavaly októberi szintnél magasabbra, ám ez az intézkedés a jelenlegi szabályozás szerint június 30-án a moratóriummal egy időben szintén véget ér. A kamatstopot ugyanakkor valamilyen formában várhatóan meghosszabbítják, erre Gulyás Gergely miniszter is célzott a legutóbbi kormányinfón; elmondása szerint erről június közepén dönt majd a kormány. A jegybank azt javasolja, hogy a moratóriumhoz hasonlóan már csak a nyugdíjasok és a gyereket nevelők számára tartsa fenn a kormány a kamatstopot. Így elképzelhető, hogy a moratóriumból frissen kikerülő változó kamatozású hiteleseknek nem kell majd azonnal a magasabb törlesztőrészletekkel is szembenézniük.

A vállalati szektorban a moratóriumban még résztvevő hitelállomány kétharmadát beruházási hitelek teszik ki. A kockázatosabbnak tekinthető kereskedelmi ingatlan célú projekthitel-állomány 3,2 százalékát, 52 milliárd forintnyi hitelt nem törlesztik még. Ezek többsége szállodák finanszírozására nyújtott hitelekből áll, és a teljes szállodafinanszírozási projekthitel-állomány 10 százalékát jelenti. A lakóparkok finanszírozására nyújtott projekthiteleknél 11 százalékos a részvételi arány.

Összességében az MNB úgy ítéli meg: a moratórium alatt álló hitelállomány kockázata magasabb lehet a lakossági és a vállalati szegmensben is a törlesztés folytatását választó ügyfelek hiteleihez képest. Ezek a kockázatok a jegybank szerint ugyanakkor nem tekinthetők rendszerszinten kiemelkedőnek. Ezzel együtt indokoltnak látják ezen adósok fokozott nyomon követését, a személyre szabott megoldási javaslatok kialakítását.