;

bizalmi szavazás;Egyesült Királyság;Boris Johnson;

- Boris Johnson hadilábon áll az igazsággal, csatát nyert, a háborút viszont elveszítheti

A bizalmi szavazás csatáját megnyerte, de a háborút könnyen elvesztheti a konzervatív vezető.

Boris Johnson a tory frakció hétfő délutáni szavazásán ugyan felül tudott kerekedni a rebelliseken, de közben végzetesnek látszó sebeket kapott. A parlamenti csoport mind a 359 tagja érvényes szavazatot adott le, ebből 211 támogatta, 148 megfosztotta bizalmától korábban legyőzhetetlennek vélt frontemberét.

A 63 voksnyi fölény 41 százalékos többséget ér, ami azt jelenti, hogy minden tíz konzervatív honatya közül négy elutasítja vezetőjét. Ha csak a kormányzati pozíciót nem viselő képviselőket vesszük figyelembe, 70-75 százalék fordított neki hátat a titkos szavazás során. Elődeivel összehasonlítva az eredmény rosszabb, mint amit Theresa May 2019 elején, John Major 1995-ben és Margaret Thatcher 1990-ben bizalmi szavazásokon produkált. Mint emlékezetes, a párt eddigi két miniszterelnök asszonya nem sokkal a bizalmi szavazás után lemondásra kényszerült. Akármi is történik a közeljövőben, Johnson már biztosan nem a legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfő, éppen kedden lépte túl a munkáspárti Gordon Brown 2 év 317 napos szomorú rekordját.

Röviddel a vezetőválasztásokért felelős 1922-es bizottság elnöke, Sir Graham Brady által ismertetett eredmény tudomásul vétele után Boris Johnson rendkívül jónak nevezte a voks kimenetelét. Az egykori újságíró gondolkodás nélkül, csípőből lőtt a sajtóra, mint mondta, az akadály elhárításával lehetővé vált, hogy azokra az ügyekre koncentráljon, amelyek a szavazópolgárok számára igazán fontosak, nem pedig „a médiában dolgozó barátai megszállott és kényszeres érdeklődésével” foglalkozzon. Hozzátette, hogy egy hosszú ideje húzódó folyamat fejeződött be végre. Visszautasította egyben egy előrehozott választás lehetőségét is, mint amiben egyáltalán nem érdekelt.

A régóta terítéken lévő bizalmi próbára furcsa időpontban, a négynapos platinajubileum utáni eufóriás hangulatban került sor, látszólag anélkül, hogy Johnson ellenzői igazán meg tudták volna szervezni az egységes fellépést. A kormányfő önbizalma annak ellenére töretlen, hogy a királynő tiszteletére pénteken a Szent Pál székesegyházban rendezett istentiszteletre érkezve az összegyűlt tömeg félreérthetetlenül kifütyülte. Ahogy még a szavazás előtt az ún. mezei, azaz miniszteriális tisztséget nem betöltő képviselők előtt hangsúlyozta, "most nincs itt az ideje a köldöknézegetésnek, egy ki nem kényszerített politikai dráma lejátszásának és hosszú hónapok tétovázásának". Emlékeztette őket arra, hogy "vezetése alatt a Konzervatívok az utóbbi 40 év legnagyobb választási sikerét érték el, és ha nem hiszik el neki, hogy a jelenlegi problémákból ki tudnak evickélni és a következő választást is megnyerhetik, akkor nem mélyedtek el az ő saját és a párt vívmányainak történetében".

A szerencsétlen időzítésre és történtekre gyorsan reagálva Sir Keir Starmer, az ellenzék vezére is gyorsan rámutatott. Groteszknek nevezte, hogy egy „megosztott” Konzervatív Párt rögtön az ünnep után tartotta meg a szavazást. Mint mondta, a Munkáspárt befejezné az elmúlt hónapok kabaréját és az Egyesült Királyságot visszaállítaná a helyes pályára. Az ellenzék természetes dolgát teszi, de Johnsonnak jobban fájhat a korábbi tory vezető, majd külügyminiszter, Lord (William) Hague véleménycikke a The Times keddi számában. Ebben azt írja, hogy vissza nem vonható szavak hangzottak el, kitörölhetetlen jelentéseket tettek közzé, szavazásra került sor, amely az elutasítás olyan mértékét tárta fel, amit egyetlen tory vezető sem tapasztalt meg és élt túl. (Boris Johnsonnak) mélyen magába kellene néznie és megkeresnie a méltó kivezető utat, hogy a pártnak és országnak ne kelljen további gyötrelmeket és bizonytalanságot elviselnie".

Az igazsággal hadilábon álló kormányfővel szembeni országos ellenszenv két hét múlva, éppen a Brexit-népszavazás hatodik évfordulóján megrendezett két parlamenti pótválasztáson is megnyilvánulhat.

A Munkáspárt 20 százalékkal vezet az észak-angliai Wakefield választókerületben, ahol 2019-ben először szerzett mandátumot tory képviselő, míg a délnyugat-angliai Tiverton és Honiton körzetet a liberális demokraták csíphetik el. Korábban az volt a feltételezés, hogy a frakció megvárja e próbák kimenetelét és csak ezután dob kesztyűt a párt vezetője elé.

Az 1922-es bizottság szabályai szerint Boris Johnson ellen egy évig nem lehet újabb bizalmatlansági indítványt benyújtani. Kedd reggel a hangadók egyike, Tobias Ellwood, volt védelmi államtitkár a Sky News-nak adott interjújában jelezte, hogy a módszereket meg lehet változtatni, a szisztémát hozzá lehet igazítani az aktuális helyzethez. Szerinte a kormányfő a végrehajtás felfüggesztésének állapotában van, be kell bizonyítania, hogy valóban meg tud változni és lehetővé tenni a következő választás megnyerését.

 Boris Johnson előremenekülve már kedd reggel ünnepélyesen bejelentette, hogy a keményen dolgozó britek oldalán állva a ténylegesen fontos feladatokra fog koncentrálni: a megélhetési válság enyhítésére egy 37 milliárd fontos adócsökkentő csomaggal, a közbiztonság fokozására 13 500 új rendőr munkába állításával és a Covid-19 okozta kórházi várólista csökkentésére 100 kerületi diagnosztikai központ felállításával. A The Guardian ugyanakkor egy a 2019-ben megválasztott képviselőt idéz, aki szerint Johnsonnak "vége, be van fejezve".

Megkezdődött az aláírásgyűjtés az Európai Parlamentben (EP) az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság (EB) elleni bizalmatlansági indítványhoz.