Bubnó Tamással nem sokkal azután beszélgettünk, hogy múlt szombaton hazaérkezett Londonból, ahol pénteken az Erzsébet királynő uralkodásának platina jubileuma alkalmából szervezett eseménysorozaton Magyarországot képviselték a Sadler’s Wells színpadán. A Szent Efrém Férfikar is közreműködője volt annak az előadásnak, amelyben Liszt, Bartók művei és azok népzenei forrásai voltak hallhatók - természetesen tánccal együtt - a világhírű hegedűművész Alexandre da Costa, Maestro Oleg Caetani karmester, a londoni Royal Philharmonic Orchestra, a Magyar Állami Népi Együttes zenészei és Szabó Marcell zongoraművész előadásában. “Kitörő sikerünk volt, amikor a kórust alapítottam, természetesen nem tudtuk, hogy húsz év múlva egy ilyen előadás résztvevői is leszünk majd, csak az elmúlt öt évben indultunk el ebbe az irányba. A kezdetekkor a bizánci stílusú liturgikus zene előadása volt a célunk, ami abban tért el attól, amit a nagy tradíciójú orosz, ukrán, szerb, bolgár, görög kórusok csináltak, hogy mi a Kárpát-medencei egyházi szláv és magyar hagyományok zenei anyagát kezdtük énekelni. Ez volt a kuriozitásunk” - válaszolta a kórusvezető arra a kérdésünkre, hogy gondolta-e volna az alapításkor, hogy ilyen esemény résztvevői lesznek.
Bubnó Tamásnak a bizánci eredetű zenei világ a természetes közege, hiszen édesapja görögkatolikus pap volt egy kis Kelet-Magyarországi faluban. Nem csoda, hogy DLA dolgozatát is a Kárpát-medencei katolikus énekhagyományból írta, közben a kilencvenes évek végén rábukkant Boksay János elveszettnek hitt művére, ennek előadására szervezte a férfikart, amely 2002-ben augusztusban Zempléni Művészeti Napokon Filkeházán és Mikóházán a görög katolikus templomokban mutatkozott be. A két helyszínen, ha nem is az akkori műsorral, de idei fesztiválon is fellépnek. “Az első korszak, a bizánci zenei vonulat kizárólagossága hét évig tartotta magát, ez meghozta a külföldi sikereket is, miközben az a kérdés is felmerült, miért nem éneklünk magyar zenét. Számomra is meglepetésként kiderült, a magyar férfikari örökség gazdagabb annál, mint gondoltam. Elsők voltunk a nagyon nem könnyű Liszt-művek lemezreéneklésében, ez a második korszak pedig 2014-ben Bartók hat művének felvételével zárult -” meséli Bubnó Tamás. A produkció kimagasló értékeit egy néhány évvel ezelőtti koncert után Somfai László, az egyik legkiválóbb Bartók-kutató is elismerte, pedig kezdetben kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy kis, 12 tagú együttes képes lehet-e autentikus megszólaltatásukra. A jubileumi koncertsorozat keretében pedig ebben az évben a Hagyományok Házában mozgásszínházi performance keretében szólaltak meg a darabok.
A harmadik zenei vonulatnak, ami a kórus életében megjelent, a kortárs zeneszerzők művei tekinthetők, Dukay Barnabás, Sáry László, Zombola Péter, Selmeczi György, sőt egy olasz komponista és a többiek már 12 óra zenét írtak számukra a saját szerzői stílusukban: az a férfikari megszólalás érdekelte őket, ami a Szent Efrém sajátja. És készülnek egy újabb lemezre, amelyen újabb stílusréteg fog feltűnni, olyan művek képében, mint a Trónok harca vagy az Oroszlánkirály című filmek zenéje. Ez nem újdonság, a King Singers-től már megszokhattuk a stíluskavalkádot, de ők valójában “vegyeskar”, szoprán és alt szólamokkal, míg a Szent Efrém maradt az alapoknál, a férfikarnál, ahol a legmagasabb szólam a tenor. Tudatos volt ez a ragaszkodás ehhez a felálláshoz? - érdeklődtünk. “Valójában igen, bár próbáltunk abba az irányba nyitni, de kiderült, ez nem a mi világunk. Így hát átírjuk magunknak a darabokat, sőt mivel hangszeresek vagyunk, azokon is játszunk, ebben a műfajban mi egyedülállóak vagyunk” - magyarázta Bubnó. A könnyedebb világon túl megjelenik a humor, mi több a bolondozás is repertoárjukban - amit alapvetően egy egyházi zenére szakosodott, azt ma is fő vonulatként művelő kórustól végképp nem várnánk -: a Pandémia és a Vakcina című számokra gondolunk, amiket ők “pandeók” (pandémia videók) néven emlegetnek. A húszéves fennállást ünneplő események legkiemelkedőbb pontja a Margitszigeten lesz, a két félidős nagy koncerten mind a négy korszak megjelenik, lesz sztárvendég is, az amerikai The Voice vetélkedőben feltűnt gospelénekes, Victor Solomon személyében. De ott lesz 400 gyerek is fellépőként, köztük a BÉNI, a Budapesti Énekes Iskola növendékei. Bubnó a kezdetektől részt vett Dobszay Lászlóval az iskola létrehozásában, munkájában, amely a kodályi alapokon nyugszik, ami ott a plusz, hogy a tanulók éneklésükkel rendszeresen részt vesznek egyházi szolgálatokon.
A Szent Efrémet öt éve már ugyanaz az állandó nyolc tag alkotja - köztük két Bubnó fiú -, ez az állandóság egy új minőséghez, stabilitáshoz vezetett az együttes hangzásában, zenei előadásmódjában, és az is nagy előrelépés volt, hogy 2019 óta hivatásos a kórus, főállásúak a tagok. A szekér tehát fut, több, mint egy évre előre lekötött előadások, a vegyes anyagú, nyáron felvenni tervezett Kings and Queens című lemez jelzi, várható még egy-két kerek évforduló a kórus életében.
Infó:
Szent Efrém Férfikar 20 éves jubileumi gála 400 fellépővel
Június 11.
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Sztárvendég: Victor Solomon
Kultúrák közötti párbeszéd
A negyedik százados Szent Efrém Férfikart a Liszt-és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás 2002-ben alapította, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Homrogdról származik, az ottani görögkatolikus pap fiaként ismerte meg a görögkatolikusok, a ruszinok népszokásait és a bizánci egyházzenét. A kórus missziójának tekinti a kultúrák közötti párbeszéd kialakítását. Az együttes tagjai átiratokat, átdolgozásokat és saját műveket is készítenek, énekeltek többek között a King’s Singers-szel, Pál István Szalonnával és bandájával, az Anna and the Barbies-zal, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Moszkvai Pátriarkátus Kórusával. Gyakori fellépői Európa legfontosabb zenei központjainak és fesztiváljainak és rendszeres résztvevője a legnagyobb hazai fesztiváloknak (Sziget, Klassz A Parton, Művészetek Völgye, Ördögkatlan). A Férfikar 2012-ben Pro Cultura Minoritatum Hungariae-díjat kapott a ruszin nemzetiségi kultúra ápolásáért, majd 2014-ben Magyar Örökség díjat vehetett át. Ugyanebben az évben Budapest Főváros Közgyűlése kimagasló kulturális és művészi tevékenységéért Budapest Márka díjat adományozott nekik. Június 11-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adnak gálakoncertet, augusztus 18-án pedig a Zempléni Fesztiválon lesz Születésnapi Séta fellépésük.
