Publicus Intézet;felmérés;Magyarország;megélhetés;COVID-19;

2022-06-08 11:01:00

Már nem a járványtól félnek a magyarok, tízből négy embernek gondot jelent a mindennapi megélhetés

A megélhetés nehézségei és az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai nyomasztják a legjobban a magyarokat – derült ki a Népszavának kutató Publicus Intézet friss felméréséből.

A megkérdezettek 40 százaléka látja gondnak a mindennapi kiadások fedezetének előteremtését. A Publicus öt évvel ezelőtti hasonló vizsgálatakor még csak 17 százalék tartotta az egyik legfontosabb társadalmi nehézségnek az elszegényedést, a lista élén akkor a menekülthelyzet állt, amit az egészségügy romló helyzete követett. Általánosságban is elmondható, hogy az előző évtizedben többnyire az egészségügy vezette az ilyen rangsorokat, de a koronavírus-járvány gazdasági hatásai és az utóbbi hónapokban elszabadult infláció módosította az emberek véleményét. A mostani eredmény valójában abból a szempontból mégsem meglepő, hogy az Eurostat adatai szerint az uniós országok közül évek óta csak a bolgárokat előzik meg a magyar háztartások az életszínvonalban, vagyis az egy főre jutó fogyasztásban, mégis a mostanihoz hasonló problémafelmérésekben csak az utóbbi időben ugrott élre a megélhetés kérdése.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakosság szerint javult volna az egészségügyi ellátás színvonala, hiszen a második helyen most is ezt említették a legtöbben. Ugyanakkor a kormánypárti szavazóknak csak 12 százaléka jelölte meg a legfontosabb bajok között az egészségügyi intézmények hiányosságait, miközben az ellenzékiek több mint fele (53 százaléka) szerint nem jól működik a rendszer. Korábbi hasonló kutatások nem mutattak ennyire szélsőséges különbséget a két politikai tábor között az egészségügy megítélésében. A lakóhely és az életkor alapján elkülönített válaszok szerint most a budapestiek a legkritikusabbak, majd érthető módon a 60 év fölöttiek következnek, akik egyre gyakrabban szorulnak orvosi segítségre.

A pandémia alatt felborult oktatási rend és a pedagógusok eddig hiábavaló küzdelme a magasabb bérekért ráirányította a figyelmet az iskolarendszer nehézségeire. Az ország harmadik legnagyobb gondjaként jelent meg a felmérésben az oktatás, amire korábban nem volt példa. Ám a többi megoldatlan társadalmi kérdéshez hasonlóan a kormánypárti szavazók ezt is elenyésző számban említették meg, mindössze hat százalékuk, miközben az ellenzék szimpatizánsainak több mint fele hívta fel a figyelmet az oktatás romló színvonalára. Fordított az arány az orosz-ukrán háború hatásainak megítélésében. A Fidesz-tábor majdnem fele nagy bajnak tartja a szomszédban dúló harcok hatását Magyarországra, az ellenzéki szavazók azonban csak 12 százalékban említették ezt a kérdést.

2020 óta szinte minden a koronavírus-járványról és annak hatásairól szólt, a Publicus friss felmérése szerint azonban az emberek már menekülnek az ezzel kapcsolatos kérdések elől, belefáradtak a Coviddal kapcsolatos problémákba. Ez magyarázhatja, hogy a válaszadók mindössze két százaléka nevezte meg a pandémiát az ország legfontosabb problémái között. A 2017-ben még listavezető menekültkérdés pedig láthatóan teljesen a perifériára került, mindössze a megkérdezettek egy százaléka említette az országos gondok között. A magyarok ezeknél nagyobb bajnak látják a két politikai tábor közti konfliktusokat (9 százalék) vagy a korrupciót (4 százalék), de ezek a gondok is eltörpülnek a megélhetés nehézségeihez képest.