Németország;Oroszország;Angela Merkel;Vlagyimir Putyin;kapcsolatok;orosz-ukrán háború;

2022-06-08 15:03:00

Angela Merkel rosszul érezné magát, ha nem állt volna szóba Vlagyimir Putyinnal, ő nem is akarta, hogy Ukrajna NATO-tag legyen

Az előző német kancellár szerint az orosz elnök „hadüzenetként” értelmezte volna, ha Ukrajna 2008-ban megkapta volna a NATO-csatlakozáshoz szükséges tagsági cselekvési tervét, amit Németország ellenzett. Szerinte egy „oligarchák irányította és demokratikusan éretlen” Ukrajna kevésbé állt volna készen az invázióra, mint jelenleg.

Angela Merkel nem bánja azt a hozzáállást, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben tanúsított hivatali ideje alatt – idézi az előző német kancellár szavait a Der Spiegel német hetilap.

– Nagyon rosszul érezném magam, ha azt mondtam volna, „nincs értelme beszélni ezzel az emberrel” - mondta Angela Merkel a Berliner Ensemble nevű fővárosi színház színpadán adott interjúban, amely első nyilvános szereplése volt azóta, hogy több mint fél éve leköszönt a kancellári hivatalról 16 év után. – Nagy tragédia, hogy végül nem működött, de nem hibáztatom magamat amiatt, hogy megpróbáltam – tette hozzá.

A kérdésre, bánja-e, hogy 2008-ban az Egyesült Államokkal szemben ellenezte, hogy Ukrajna és Georgia megkapja a NATO-csatlakozáshoz szükséges tagsági cselekvési tervet, úgy válaszolt:

Angela Merkel szerint a tagsági cselekvési terv megadása Vlagyimir Putyin szempontjából „hadüzenettel ért volna fel”. Bár, mint kijelentette, nem osztotta ezt a szempontot, de ismerte az orosz elnök észjárását, és „nem akarta őt tovább provokálni”.

A volt kancellár állítása szerint „szívében az ország legjobb érdekeit” szem előtt tartva zárta el Ukrajna előtt a katonai szövetségbeli tagsághoz vezető utat.

Angela Merkel védelmébe vette a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokat is, amelyekkel szerinte Ukrajna időt nyert ahhoz, hogy azzá az országgá válhasson, amellyé vált. Méltatta azt, ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború közepette vezeti az országot, aki szerinte egy „új Ukrajnát” képvisel.

A háborúval és az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Németország engedékenysége felbátorította a Kremlt, Angela Merkel azt válaszolta: meglátása szerint a Szovjetunió összeomlása után létrejött geopolitikai problémák jelen voltak 16 éves hivatali ideje alatt. „Nem volt lehetséges megfelelően lezárni a hidegháborút (…), az Oroszország-kérdés mindig is megmaradt” – fogalmazott.

Angela Merkel állítása szerint hivatali idejének utolsó heteiben, a római G20-csúcson kezdte el komolyan venni egy közelgő inváziónak a lehetőségét.

Bár a volt német kancellár egyértelműen elítélte Oroszország háborúját, látszólag egy kicsit a Nyugatnak is odaszúrt. 

Visszautasította a bírálatot, miszerint Németország a vezetése alatt abba az illúzióba esett, hogy a nyugati kereskedelmi kapcsolatok bővítésével demokratizálni tudja Oroszországot. „Nem gondoltam, hogy Vlagyíimir Putyint meg lehet változtatni a kereskedelem révén” – mondta. Meggyőződése szerint azonban ha a politikai együttműködés nem volt lehetséges, észszerűnek tűnt legalább némi kereskedelmi kapcsolatot ápolni Moszkvával.