Vitathatatlan, egyre több cég hárítja át a lakosságra az Orbán-kormány extraprofitadóját

A kormány alaptalan várakozásai ellenére az úgymond a nagy hazai cégekre kivetett "extraprofitadót" elemzők szerint az érintett társaságok többsége áremelés révén az emberekkel fizetteti meg.

Az egyes hazai ágazatokra kivetett különadó "nem extraprofitadó, hanem egy országúti rablás egy olyan kormánytól, ami teljesen elszakadt a valóságtól" - fogalmazott tegnapi közleményében az ír Ryanair. A fapados légitársaság már a múlt héten bejelentette, hogy az "ostoba" sarcot teljes egészében utasaikra hárítják. Miközben az orosz-ukrán háború miatt váratlan nyereségre szert tévő olaj- és gázszektor többletterhelését érthetőnek nevezik, a légiközlekedés bevonása, amikor az ágazat a két éves koronavírus-járvány és az ukrán háború után a talpraállásért küzd, azt jelzi a számukra, hogy Nagy Márton elfelejtette a közgazdaságtant - idézik Michael O’Learyt, a fapados légitársaság vezérigazgatóját, akitől a gazdaságfejlesztési miniszter kap egy "Közgazdaságtan kezdőknek" című könyvet is. Miközben az európai kormányok a forgalom, a turizmus és a munkaerőpiac helyreállítása érdekében csökkentik a légiközlekedési adókat, Magyarország sarcot vet ki az olyan, veszteséges légitársaságokra, mint a Wizz Air és a Ryanair, tovább rontva a magyarországi légiközlekedés és turizmus versenyképességét - teszik hozzá.

A július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofit-adó összegét a Wizz Air is áthárítja utasaira - foglalható össze a repülőgépcég (eredendően másként hangsúlyozott) tegnapi közleménye. Bár a korábban megvásárolt jegyekre ez nem vonatkozik, az extraprofit-adó és az üzemanyagárak emelkedése miatt a viteldíjak is nőhetnek - teszik hozzá. Szerintük az utasonként számított adó lassítja a gazdasági fellendülést is. A légiközlekedés - így a Wizz Air - bevétele és nyeresége valószínűleg még hosszú ideig nem éri el a jelentős veszteségeket hozó Covid-járvány előtti időszakét - szögezik le. Az easyJet szintén csalódottságának adott hangot a hvg.hu-nak küldött válaszában.

Az „extraprofitadó” nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között: az új sarc sokak szerint jelentős áremelkedéshez és beruházások elhalasztásához vezet – fogalmaz közleményében a GKI Gazdaságkutató. Idézik Nagy Mártont, aki szerint jobban kellene félnünk a gazdasági visszaeséstől, mint az áremelkedéstől. A miniszter nem számít arra, hogy az új adókat a cégek a lakosságra hárítanák. A GKI Gazdaságkutató ezt több szempontból vitatja.

Az érintett csoportok közül 2021-ben a legnagyobb, 555 milliárdos nyereséget a bankok érték el. Utánuk következnek az energiacégek, amelyek közül a Mol 550 milliárdos, a szintén érintett bioüzemanyaggyártók pedig 60 milliárdos profitra tettek szert. A kiskereskedelem 290 milliárdos nyereséget könyvelt el. E csoportokra idén 250, 300 és 60 milliárdnyi különadó jut. Jövőre a mérték nőhet, majd csökkenhet. Az új sarc a három vizsgált ágazat nyereségének 50, 58, illetve 18 százalékát teszi ki. Ugyanez az arány a biztosítók között 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioüzemanyag-ágazaton belül pedig 71 százalék.

Az elvonást a GKI elviselhetetlennek tartja, mivel azt nem a nyereségre, hanem a bevételre vetítik, így nincs tekintettel a költségekre. A bankoknál a várható gazdasági nehézségek (például a hitelmoratórium teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje vagy a külföldön elszenvedett veszteségek) miatt jelentős céltartalékolás várható, ami mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket. A biztosítóknál sem csak a bevételek, hanem a kiadások is nőnek az inflációval. A jelentős beruházási igényű távközlési ágazatban a gyenge forint és az építés drágulása miatt e költségek kiemelten nőnek. Az energiaszektoron belül az üzemanyagárak befagyasztása akár jövőre is fennmaradhat, ami a Molnak is veszteséget hoz. (Külön kérdés, hogy az olajcsoport osztalékából élő oktatási intézmények emiatt mennyi állami többlettámogatásra szorulnak.) A bioüzemanyagosok költségeit főleg a kukorica és az energia drágulása emeli. A kiskereskedelemben ez utóbbi tétel, valamint a beszállítói árak és a bérek gyors növekedése mellett az újabb teher csak „hab a tortán”.

Mindezek miatt aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem terhelik az adókat a fogyasztókra – véli a kutatóintézet. Szerintük, a gyógyszerforgalmazókat és a légitársaságokat is beleértve, az adóból 475 milliárd egyszerűen áthárítható. Az energiaágazatban ennek az ársapkák szabnak gátat. Csak az "extraprofitadó" 1,6 százalékponttal emelheti a 2022-ben 29 ezer milliárdra becsült vásárolt fogyasztás árindexét.

A hazai „intervenciós gazdaságpolitika” továbbra is az áremelkedéseket gerjeszti. A látszólag erős kezű, ugyanakkor a gazdasági törvényszerűségekkel szembehelyezkedő kormányzás nem hogy erősíti, de inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a hazai gazdaság szereplőit - szögezi le a GKI.

Az extraprofitadók kiemelten érinti a távközlést: az alacsony árbevételi küszöb miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre, de a nagyobbak nyereségén is jelentős vágást ejthet. A szolgáltatók így - élve jogukkal - könnyen díjemelésre kényszerülhetnek - véli friss elemzésében a Niveus Consulting Group.

A főbb változások

A kormány az általa létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alap forrásául részben az úgynevezett „extraprofit-különadókat" szánja, melyek bevezetésétől mintegy évi 800 milliárd forint árbevételt várnak – összegzi a változásokat Orbók Ilona, BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának ügyvezetője. A különadók a 2022-es és 2023-as adóéveket érintik. 2022-re a kiskereskedőknek november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóévük kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő pótadót kell fizetniük. 2023-ra a mérték az adóalap félmilliárd alatti hányada után változatlanul 0, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1 helyett 0,15, 30 és százmilliárd között 0,4 helyett egy, a százmilliárd feletti adóalaprészre pedig 2,7 helyett 4,1 százalék. A havi cégautóadó 2022. július 1-je és december 31-e között közel megkétszereződik.

Egyszerűsített foglalkoztatáskor a munkáltatók mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén az eddigi 500 helyett ezer, alkalmi munka során az eddigi ezer helyett 2 ezer, filmek alkalmi statisztái után pedig az eddigi 4 ezer helyett 6 ezer forintot fizetnek. Utóbbiak napi bérének felső határa 18 ezerről 24 ezer forintra nő. Nő a fizetendő népegészségügyi termékadó is. A cukros üdítők adója literenként 15-ről 23 forintra emelkedik. Nő az energiaitalok, a sós snack-ek és az ízesített sör adója is. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által fizetendő különadó 2022-re a 2021-es éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel tizede, 2023-ra pedig 2022 után 8 százalék. A mértéket először idén október 10-éig kell megállapítani és bevallani. A 2022-es adókötelezettség felének megfizetése szintén eddig esedékes. Kiterjesztik a tranzakciós illetéket az értékpapírkereskedelemre. A szolgáltatóknak - A Magyar Államkincstár és a Posta kivételével - az ügyfelek értékpapír-vásárlása után kell illetéket fizetniük. Mértéke változatlanul 0,3 százalék, de a felső határ az eddigi 6 ezer forintról 10 ezer forintra nő. A kötelezettség mostantól kiterjed az olyan, határon átnyúló szolgáltatókra is, mint például a Revolut vagy a Transferwise.

A kőolajtermék-előállítók – gyakorlatilag a Mol – különadója az Oroszországból vett nyersanyag és a világpiaci ár különbözetén számítható "extrahaszon" negyede. A szilárd biomasszát felhasználó egységek kivételével a 0,5 megawattosnál nagyobb erőművek adója az általuk termelt energia és a – ma alacsonyabb – "támogatott ár" közötti különbözet 65 százaléka. A légitársaságoknak július 1-től a Magyarországról az EU-tagállamokba, valamint Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Koszovóba, Liechtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, az Egyesült Királyságba, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába és Ukrajnába utazók esetén személyenként 3900, más esetekben pedig 9750 forintot kell befizetniük. A gyógyszerforgalmazókat idén és jövőre a tízezer forint alatti termelői-nagykereskedelmi árú gyógyszerek esetén 20, az ennél drágábbak esetén pedig 28 százalékos különadó-kötelezettség terheli. Idén és jövőre a feldolgozóipari - a bioetanol-, keményítő-, keményítőtermék- és napraforgóolaj- - gyártókra is kiterjed az energiaellátók jövedelemadója.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatókra a távközlési adó mellett pótadót is kivetnek. Utóbbi egymilliárd forintot meg nem haladó bevételrész után 0, 1-50 milliárd között egy, 50-100 milliárd között 3, százmilliárd felett pedig 7 százalék. Az idei pótadót 2022. november 30-ig kell megfizetni a 2021-ben kezdődő adóév nettó árbevétele után. A - kisebb mértékben az életbiztosításokat is sújtó - biztosítási pótadó alapja a beszedett díj, mértéke 2022-ben a bevétel nagyságától és a szolgáltatás típusától függően 2-14 százalék, 2023-ban pedig 1-7 százalék. Nő a dohánytermékek és a szesz, illetve változik az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén és az LPG jövedéki adója és a bányajáradék is változhat - szögezi le a BDO összeállítása.