Azt üzenem az összes fiatalnak: légy önmagad, szeretnek téged. Azt akarom, hogy tudjátok, elnökötökként én és mi valamennyien ezen a színpadon, támogatunk benneteket. Támogatunk benneteket!” – ismételte meg a nyomaték kedvéért Joe Biden a meleg büszkeség alkalmából rendezett ünnepségen. Az Egyesült Államok elnöke szerdán több száz vendéget hívott meg a Fehér Házba, ahol Kamala Harris alelnök mellett több kormánytaggal, köztük az amerikai történelem első nyíltan meleg miniszterével, a kabinetben a közlekedésért felelős Pete Buttigieg-dzsel köszöntötték az egybegyűlteket. Biden utalt rá, hogy a jobboldal által vezetett államokban az utóbbi időben több mint háromszáz, a nemi kisebbségekhez tartozók jogait sértő jogszabályt fogadtak el. „Texasban bekopogtatnak a transznemű gyerekeket nevelő szülőkhöz és otthonaikban zaklatják őket. Floridában pedig, az ég szerelmére, már Mickey egér ellen indult hajsza!” - érzékeltette a kérdés körül magasra csapó indulatokat.
Az elnök rendeletben utasította a kormányzati szerveket, hogy az érintett családok és gyermekek védelmében lépjenek fel az LMBTQ+ közösséghez tartozókat hátrányosan megkülönböztető helyi törvényekkel szemben. A most aláírt intézkedési csomag része egyebek mellett az úgynevezett konverziós terápia (azaz a saját neműkhöz vonzódók „gyógyítása”) elleni fellépés, a fiatalkori öngyilkosságokat megelőző mentálhigiénés programokhoz nyújtandó támogatás és a hajléktalanná válás elleni védelem.
A Public Religion Research Institute (PRRI) nevű, vallási kérdésekkel foglalkozó kutatóintézet májusban közzétett felmérés szerint az amerikaiak négyötöde támogatja a nemi kisebbségekhez tartozók jogainak valamilyen szintű védelmét és csupán 7 százalék utasítja azt el erőteljesen. A nemi orientáció szerinti diszkriminációt még a republikánus szavazók kétharmada és a vallási közösségek többsége is ellenzi. A kérdés megítélése összefüggésben áll az iskolai végzettséggel, a tudományos fokozattal rendelkezők a legliberálisabbak. Az is látható, hogy az északi és nyugati államok közvéleménye megengedőbb, mint a délieké. A PRRI 2015 óta végez a témában rendszeres felméréseket, és azt látja, amit a többi közvélemény-kutató cég is: az amerikaiak egyre toleránsabbak az LMBTQ+ közösséggel szemben és a folyamat gyorsuló tendenciát mutat, ahogy fiatalok új nemzedékei lépnek be a felnőttkorba. A Gallup tavaly májusban például azt mérte, hogy a megkérdezettek 70 százaléka támogatja az egyneműek házasságát – jóllehet George W. Bush 2004-ben még részben pont ennek tagadására építette sikeres újraválasztási kampányát.
A változó széljárást a jobboldalon is érzik. Donald Trump 2016-os kampányában például kifejezetten a melegjogok barátjaként tüntette fel magát. A politika azonban bonyolult dolog: a 2024-re elnöki ambíciókat dédelgető republikánus személyiségeknek először ki kell tűnniük a már most legalább húsz fős mezőnyből, amihez országos ismertségre van szükségük. A legtöbb elemző ezzel magyarázza, hogy Greg Abbott texasi vagy Ron DeSantis floridai kormányzó miért kezdett hadjáratot egy olyan kérdésben, amelyben a többség a másik oldalon áll. Az LMBTQ+ téma körüli hiszti garantálja az országos sajtóvisszhangot és nem idegeníti el az előválasztáson majd kulcsszerepet játszó vallási fundamentalista törzsszavazókat. Szinte biztosra vehető, hogy a republikánus elnökjelölt két év múlva majd más húrokat fog pengetni, de most a keménykedésnek van itt az ideje.
Ezt a Demokrata Pártban sem bánják, mert legalább addig se az inflációról és a benzinárról szólnak a hírek. A fekete és spanyol ajkú szavazók egy része lemorzsolódni látszik, Biden és pártja nem engedheti meg, hogy újabb választói csoport motivációja csökkenjen.
Diplomáciai puszi hazánknak
A szenátus külügyi bizottsága még nem tűzte napirendjére a Joe Biden által egy hónappal ezelőtt budapesti nagykövetnek jelölt David Pressman meghallgatását, így a 40-es évei közepén járó New York-i ügyvéd és nemzetközi jogi szakértő legjobb esetben is majd csak ősszel kezdhet munkához. Érkezése nem ígérkezik viharoktól mentesnek, de ez alighanem megfelel az amerikai szándéknak: a jelölt az emberi jogok szószólója, különösen aktív a melegek, a nézeteikért üldözöttek és az újságírók védelmében.
Barack Obama elnöksége alatt az ENSZ-hez rendelt, különleges ügyekben illetékes nagykövet volt, így nem újonc a diplomáciában, a nemzetbiztonsági tanácsban pedig a háborús bűnökkel és atrocitásokkal foglalkozó igazgató posztját töltötte be. Politikai kapcsolatain kívül Hollywoodhoz is szoros szálak fűzik, fiatalabb éveiben a haladó társadalmi nézeteket hangoztató George Clooney közvetlen munkatársa volt. Vele, Brad Pittel, Matt Damonnal, Don Cheadle-lel és Jerry Weintraub producerrel jogvédő szervezetet is alapított. Biden a jelöléssel megvárta az áprilisi választások eredményét, majd szakított a több évtizedes gyakorlattal és nem a kampányához pénzt adó donorok között nézett szét. Helyettük olyan személyt választott, akinek eddigi életútja már eleve üzenet a fogadó ország kormányának és polgárainak.
