Drámai körülmények között hiúsult meg kedd éjszaka az első Ruandába irányuló brit deportálójárat, melyre az Egyesült Királyság nemrég meghirdetett új menekülügyi politikájának keretében került volna szó. A brit kormány terve az lett volna, hogy repülővel a 6500 kilométerre található kelet-afrikai országba küldik az illegálisan, kishajókon vagy teherautók csomagtartójában a szigetországba érkező, egyedüálló férfiakat, miután elutasította menekültkérelmüket.
Az április közepén Londonban és Ruanda fővárosában, Kigaliban párhuzamosan ismertetett elképzelés szerint az átszállított menekülők ötéves támogatási program keretében kezdhetnének új életet. Azokat, akik elfogadhatatlannak minősülnek, származási helyükre deportálnák. A brit kormány első lépésben 120 millió fontos fejlesztési támogatással készült honorálni Ruanda együttműködését. London Kigali iránti bizalmát jelzi, hogy június 20-25-e között itt rendezik meg a Nemzetközösség csúcstalálkozóját, melyen Károly walesi herceg képviseli az Egyesült Királyságot. A brit trónörökös bizalmasan elhangzott véleménye, amely szerint a ruandai kitoloncolás plánuma visszataszító, természetesen kiszivárgott, ami ki is vívta Boris Johnson kormányfő nemtetszését. A Ruanda elleni fő kifogás az emberi, különösen az LGBTQ+ jogok kezelése.
A brit kormány hivatalos indoklása szerint az egész rendszer az embercsempészek által kifejlesztett, hiszékeny embereket életveszélyes helyzetekbe sodró üzleti modell megszüntetését célozza. A probléma súlyát húzza alá, hogy az első felszállás tervezett napján 444-en hajóztak be lélekvesztő gumicsónakokon a szigetországba.
Az eredeti, tavasszal ismertetett politikai koncepció még több tízezer menekült áttelepítéséről szólt, ám a brit belügyminisztérium belső kalkulációja szerint ebben az évben legjobb esetben is legfeljebb száz embert küldhettek volna oda.
Egyelőre azonban még az első járatot sem sikerült elindítani, pedig kedden a Salisbury-höz közeli Boscombe Down katonai bázisról indulásra kész Boeing-765-ös repülőgépen tartózkodó hét személy kitoloncolását az illetékes brit felső-, fellebbviteli, majd legfelső jogi testület is jóváhagyta. Az utolsó pillanatban a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának éjszakai végzése azonban leállította a művletet. A testület független az EU-tól, így az Egyesült Királyság is tagja, sőt 2020-as adatok szerint itt nyújtották be a 47 tagország közül a legkevesebb panaszt. A The Times jelentése szerint a Bíróság nem volt hajlandó kiadni a keddi késő döntést meghozó bíró nevét, de kizárásos alapon az ideiglenes intézkedésekért felelős három ügyeletes bíró közül Carlo Ranzoni, a Liechtensteint képviselő svájci, illetve a magyar Paczolay Péter jöhettek szóba. Az intézkedés egy iraki személy deportálását nem hagyta jóvá, de nem nevezte törvénytelennek magát a rendszert. Addig viszont nem toloncolhatók ki illegális bevándorlók, amíg a brit bíróságok nem tekintik át az egész jogszabálycsomagot. Ez július végére várható.
Priti Patel belügyminiszter és az ügyön lázasan dolgozó stábja mindig is sejtette, hogy jogi intervenció meghiúsíthatja az elképzelést. Jelek szerint nem áll küszöbön újabb repülőjárat indítása. A közvetlen cél a joghézagok eltávolítása, a bevándorlási törvény felülvizsgálata, de felmerül az Emberi Jogok Európai Bíróságához fűződő kapcsolat jövője is.