Az Orbán-kormány jövőre már 1800 milliárdnyi adóbevételről mond le, ami több, mint kétszerese a különadókból beszedni tervezettnek

A kormány a költségvetési megszorítások keretében idén és jövőre 800-800 milliárd forintnyi különadót vetett ki különböző iparágakra, miközben további száz milliárd forintos adóemelésről (jövedéki, csipszadó, cégautóadó) is döntött.

Az eddig nyilvánosságra hozott kutatások szerint az adóemelések több mint felét az adózásra kényszerített cégek automatikusan tovább hárítják a fogyasztókra, vagyis a költségvetési kiigazítások végső soron klasszikus megszorításként viselkednek. Ennek ellenére 2023-ban már több mint 1800 milliárd forintnyi bevételről mond le adókedvezmények formájában – derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből. Ezen adókedvezmények akár átmeneti megnyirbálásával a kormány jóval kisebb terhet rakott volna gazdaságra, ugyanis azok egy része "emésztetlenül" folyik át a gazdaságon, felhasználásának sem társadalmi, sem pedig gazdasági haszna nincs, ellenben egyes csoportok indokoltan plusz jövedelemhez jutnak.

Az adókedvezmények az állami bevételek újraelosztási rendszerének része, amely egyben értékválasztás is, hisz kiderül, a kormány mely területek támogatását tartja fontosnak valamilyen társadalompolitikai megfontolásból: ennek a politikának a legkézzelfoghatóbb eszköze a családi adókedvezmény. Ennek a kedvezménynek a célja gyerekes családok jövedelmének növelése. Igaz, az adórendszer erősen lejt a magasabb jövedelműek felé, vagyis ők az átlagnak akár a többszörösét is kaphatják támogatásként, és onnan nézve még jobb az arány, ha a mediánjövedelem alatt élőkhöz viszonyítunk. Jövőre a személyi jövedelemadókból (szja) 320, a társadalombiztosítási (tb) kedvezményeken keresztül további 52 milliárd forintot kapnak vissza a gyermeket nevelő adózók. Vagyis a családi adókedvezményre őszesen mintegy 370 milliárd forint megy el, ez az összes visszaosztott adókedvezmény mintegy húsz százaléka. A 25 éven aluliak adókedvezményének évi kerete 155 milliárd forintba, a 4 gyermekes nők teljes adókedvezménye pedig további 32 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Bár lehet vitatkozni mindhárom adókedvezmény társadalmi hasznosságán, az azonban elmondható, hogy így „csak” a tervezett szja-bevételek 16 százalékáról mond le az állam.

Jóval rosszabb az arány a társasági adóbevételeknél (tao), ahol ugyanez az arány 39 százalék, miközben a kormány 792 milliárd forint nyereségadót szed be a cégektől a tervek szerint, addig 321 milliárdot elenged. (Ezen az arányon idén és jövőre jelentősen változtatnak a különadók, hisz 800 milliárdos társasági adón felül még egyszer ennyi különadót is beszed a kormány.) Ezzel együtt a kormány továbbra is nagylelkűen szórja a társasági adókedvezményeket: csak jövőre 127 milliárd forint megy sport tao-ra, vagyis leginkább a profi sport támogatására az államkincstár helyett. Így sportcélú tao-kedvezmények 2011-es indulása óta mintegy 1290 milliárd forint társasági adóbevételről mondott le az állam a sportegyesületek javára.

A taokedvezményeken belül továbbra is a sport viszi a legtöbb pénzt, a többi taokedvezmény 178 milliárd forintba kerül, de ez mintegy tíz célra oszlik szét. Taokedvezmény jár például a kutatás-fejlesztés vagy épp beruházások támogatására is. Ám míg ezek a tevékenységek hozzájárulnak a cégek és a gazdaság hatékonyságának javulásához – így nagy valószínűséggel a költségvetés számára megtérülnek –, ugyanez nem mondhat el a sporttaoról.

A kormány jelentős kedvezmények oszt az illetékeknél is – itt az éves bevételi veszteség várhatóan 200 milliárd forint lesz. A legnagyobb tétel a lakások cseréjének illetékmentessége, ez korábban egyfajta vagyonadóként működött, de a kormány évek óta lemond erről a bevételről. A csok-os lakások illetékmentessége további mintegy 40 milliárd forintot visz el, ugyanekkor ezt a veszteséget a kincstár számára kompenzálja az új lakásokra kivetett áfa, illetve az emelkedő ingatlan árak. A haláladót vagyis az örökösödési illetéket is már több mint tíz éve eltörölte a törvényhozás, ennek ellenére mind a mai napig nyilvántartják az ebből eredő éves bevételkiesést – ez jövőre 43 milliárd forint lesz.

Igazán nagy adóbevételről még a szociális hozzájárulási adón keresztül mond le a kormány, itt 345 milliárd forintot nem kell befizetniük a cégeknek. A szocho kedvezmény három nagy tételből jön össze: a 180 milliárd forintba kerülnek a foglalkoztatást segítő támogatások, amellyel a kormány a hátrányos helyzetű munkavállói-csoportok elhelyezkedését szeretné ösztönzi. További mintegy 47 milliárdot kapnak vissza a cégek a szakképzési tevékenység támogatására, aminek gazdasági haszna szintén vitathatatlan. Viszont 115 milliárd forintot visz el a nyugdíjasok szocho kedvezménye, ami első látásra jó ötletnek tűnik, hisz elvileg támogathatja a nyugdíjasok (tovább)foglalkoztatást, ám a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben e kedvezmény megszüntetése nem valószínű, hogy csökkentetné az idősek foglalkoztatását.