Hogy igenis lehet más a politika, azt igazolja a 2010-ben kezdődött, de most csaknem egy évtized után visszatért sorozat a Netflixen. A Borgen ismerős lehet Az elnök emberei-, Az alelnök-, vagy a Kártyavár-függő nézőknek, hisz a politikacsinálás hátsó szobáiban játszódik. A szó szoros értelmében, a dánok által Borgenként emlegetett Christiansborg-palotában ülésezik a dán parlament, ott a miniszterelnök irodája és a legfelsőbb bíróság. A széria Dánia első női miniszterelnöke, Birgitte Nyborg életét követi.
Az idei, negyedik évad egy Grönlandon talált olajmező körül forog. A zöld programját határozottan képviselő Birgitte Nyborg ezúttal külügyminiszterként kerül a klímavédelem kontra szegénység dilemmájába. Tekintettel kell lennie saját elveire, a gyarmati sorból szabadult és öntudatra ébredő grönlandiakra, európai uniós szankciókra, emberi jogokra és jogtiprásokra, és Grönland geopolitikai szerepére, ami persze magával hozza a nagyhatalmak érdekeit: megjelenik a színen Kína, Oroszország és az Egyesült Államok is.
Tudjuk, a játékfilmek a képzelet szülöttei, de azt is, hogy sok mindent megmutatnak arról a társadalomról, amelyben játszódnak. Dániában is machinációkkal, gyakran bepiszkolódott kézzel játszmáznak a politikában és a sajtóban, Birgitte Nyborgnak is megvannak a morális küzdelmei. Mégis szinte lehetetlen nem irigységgel nézni az országot, ahol a sajtó kérdéseire azonnal felel, a televíziócsatorna hívására azonnal ugrik a politikus. Ahol a kormányfő hozzátartozója kénytelen állami megbízásától elállni, nehogy összeférhetetlenség gyanújába keveredjen. Ahol a főnököt sarokba szoríthatja a munkavállaló, ha jogsértés észlel. És ha mindez nem lenne elég, a sorozatot a dán közszolgálati média, a DR (Danmarks Radio) jegyzi.
Mindebből egy picit meg lehet érteni, hogy Koppenhágában miért sétálnak felemelt fejjel az emberek.
Infó:
Borgen: Hatalom és dicsőség
8 rész, Netflix 2022.
