zene;

Zenészek hagyatéka

Bartóktól Dohnányin át az Amadinda együttesig: több mint harminc zeneszerző, előadó, tudós, intézmény anyagát őrzi a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum.

Kiállítás nyílt a budai várban a Zenetörténeti Múzeumban a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum fennállása tizedik évfordulója alkalmából. Dalos Anna, tudományos tanácsadó, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője elmondta, azért volt szükség tíz évvel ezelőtt a magyar zeneszerzők, előadóművészek, zenetudósok hagyatékának őrzésére, gondozására egy ennek céljából létrehozott intézményben, mert addig ezeket az anyagokat a családok őrizték. A  zenetörténészek, ha kutatni akartak, akkor el kellett menniük hozzájuk és ott az otthonukban kellett a munkájukat végezniük. Azzal, hogy a hagyatékok egy erre a célra alapított intézményben megtalálták a helyüket, nyilvánossá, a kutatók számára, könnyen elérhetővé váltak.

Több mint harminc zeneszerző, előadó, tudós, intézmény anyagát őrzik, például említhető a legismertebbek közül Dohnányi Ernő, akinek amerikai hagyatékát 2014–2015-ben hozták haza, és Lajtha László, de számos más jelentős huszadik századi személyiség öröksége megtalálható itt: Ránki György, Kadosa Pál, Bozay Attila, Lendvay Kamilló, csak néhányat említve közülük. Az előadók anyagai közül jelentős a legújabb szerzemény, a Budapesti Filharmóniai Társaság hatalmas levéltári gyűjteménye, vagy Hernádi Lajos zongoraművész értékes hagyatéka.

A kortársak közül Körmendi Klára zongorista anyaga vagy az Amadinda együttes digitális gyűjteménye kutatható az archívumban. Mindenféle formában őriznek dokumentumokat, a kiállítás típusonként csoportosítva mutatja be ezeket. A legfontosabbak természetesen a zeneszerzőktől származó kéziratos vagy nyomtatott kották, de fényképek, levelek, iratok, tanulmányok kéziratai, naplók, feljegyzések, szerződések, könyvek – teljes könyvtárak akár, lemezek, kazetták, személyes tárgyak is ott vannak a gyűjteményben.

Az archívum nem egyes tárgyak beszerzését, hanem teljes hagyatékok, komplett egységek gyűjtését tekinti céljának. A könnyűzenei, populáris zenei anyagok gyűjtésétől sem zárkóznak el, de ez kissé más terület, nincsenek még igazán kidolgozva módszerek. De őrzik Maróthy János zenetörténész hagyatékát, aki a hetvenes, nyolcvanas években úttörője volt a populáris zenével kapcsolatos kutatásoknak, ebben találhatók abból az időből dokumentumok: hangfelvételek, sajtóanyaggyűjtések, ő általa végeztetett tanulmányok.

A Bartók-hagyatéknak saját helye van a Bartók Archívumban, amely tavaly ősszel volt hatvanéves, és külön gyűjteményben őrzik a népzene-néptánc anyagot is.