A KDNP gyakorlatilag mérhetetlen népszerűségéhez méltó kiállással védte meg Semjén Zsolt alakulatát kedden Kocsis Máté a parlamentben, az országgyűlési törvény módosításáról szóló vitában.
A Fidesz frakcióvezetője Keresztes László Lóránt egyik megjegyzésén húzta fel magát, az LMP-s képviselő ugyanis azt találta mondani, „viszonylag merész dolog”, hogy egy KDNP-s kolléga az Országgyűlésben frakcióalakítási jogról beszél, hiszen Semjén Zsolt pártja emberemlékezet óta nem indult önállóan, alig-alig látható a társadalmi támogatottsága. Erre Kocsis Máté azzal vágott vissza, hogy a KDNP az egyetlen történelmi párt az Országgyűlésben, és kilenc mandátuma van az Országgyűlésben, az LMP-nek viszont csak egy.
Nekünk a KDNP miatt van kétharmados többségünk. (...) A kereszténydemokráciának a történelmi gyökereit ha megnézi, meg a társadalmi struktúráját, hogy vajon kik azok, akik KDNP-szavazóknak tekinthetünk, ez egy 8-12 százalék közötti párt lenne Magyarországon
– idézi a Telex Kocsis Mátét, aki ezután gúnyolódott még egy kicsit az általa „gittegyletként” aposztrofált Párbeszéden is, felidézve, hogy nem volt még olyan választás, amelyen Karácsony Gergely és Szabó Tímea alakulata önállóan indult volna el, inkább csak „rácsimpaszkodott” az MSZP-re, frakciót is csak a független Mellár Tamással és az MSZP-s Burányi Sándorral alakíthatott.
A Fidesz frakcióvezetőjének az állításait cáfolja – fűzhetjük hozzá –, hogy a KDNP-nek utoljára 1994-ben sikerült önállóan öt százalék felett teljesítenie parlamenti választáson. Akkor a párt 5,3 százalékot kapott, 1998-ban 2,3 százalékon állt meg, 2002-ben már listát sem tudott állítani, 2006 óta pedig szimbiózisban él a Fidesszel, amellyel közös listán indul, sőt, kettős párttagság is létezik. Ettől függetlenül Harrach Péter akkori frakcióvezető, jelenleg alelnök 2020-ban még azt mondta, ha akarna, a pártja 2022-ben önállóan is bejutna az Országgyűlésbe. Önállóan ezt a KDNP végül nem próbálta meg, de talán vigaszául szolgálhat, hogy kilenc alelnöke van.
