Baráth Emőke;

- A szicíliai hegedűs és zenekara

Nem tudni minek kellett, hogy jobban örüljön az ember a Müpában, Fabio Biondinak és együttesének vagy Baráth Emőke ismét kimagasló produkciójának. 

Biondi Palermóban született, életrajzai szerint viszonylag későn, 10 vagy inkább 11 évesen kezdett hegedülni, addig hangszer sem volt a kezében, ami érdekes a róla minden esetben hangsúlyozott két ténynek a fényében, hogy 12 évesen már a RAI zenekarával játszott szólistaként, 16 évesen pedig a bécsi Musikvereinben Bach hegedűversenyeket adott elő. Érdekes módon, a legautentikusabbnak mondható oldalon, az Europa Galante honlapján Biondi életrajzában minderről nincs szó. Valószínűbb, hogy az az igazság, ami csak egy oldalon olvasható: öt éves korában a Szicíliai Szimfonikus Zenekar koncertmestere már tanította. Mindenesetre játéka, ami a tisztán hangszeres technikát érinti, kisebb kívánnivalókat hagyott maga után a virtuóz futamokban. De zenei felkészültsége, stílusismerete, mélységeket feltárni képes előadásmódja, zenekarvezetői képességei valóban elsőrangúak, nem véletlenül lett az Europa Galante az egyik vezető olasz és nemzetközi jelentőségű autentikus barokk zenekar.

És Biondi láthatóan-hallhatóan képességeit a művek szolgálatába törekszik állítani, nem pedig valamiféle csodahegedűsként akar tündökölni. Sokat foglalkozott azzal - mindig a zenészei felé fordult, amikor csak lehetett -, hogy a zenekart irányítsa, vezényelje. Nem azt láttuk, ami gyakoribb, hogy van a szólista, mögötte a zenekar: tartson vele, aki, ahogy tud. Az eredmény mindenesetre a Négy évszak előadása során egy alaposan végiggondolt, a mai “korszerű” barokkzene-játszási elveknek, ugyanakkor a műhöz Vivaldi által írt és felhasznált szonetteknek és más, a kottába beírt nagyon konkrét szóbeli utasításoknak megfelelő - “itt nagyon hangosan és szaggatottan kell játszani” -, és az egyéni elképzeléseknek is tág teret engedő interpretáció volt. Ugyanakkor az is érződött, amiről Biondi egy interjúban beszélt is, hogy ez a zene szerinte nem madarakról, viharról, stb., hanem többről, emberi érzésekről szól. Ennek kifejezése érdekében nagyon szépen, jól, akár a számukra túlméretezett Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem légterét is betölteni képes módon, gazdag dinamikai árnyalatokkal és más zenei eszközökkel súlyosan felvértezetten játszott az Europa Galante: szólista és zenekar egy cél érdekében, egyenlő súllyal szerepelt. Itt-ott még a csembalista egyéni megoldásaira is fel kellett figyelnünk.

A Baráth Emőke által énekelt áriák Purcell és Handel műveiből tematikailag kapcsolódtak a természeti jelenségeket, az azokhoz kapcsolódó emberi tevékenységeket megjelenítő versenyművekhez, volt itt is éjszakai zene, viharjelenet, földművesek tánca és a többi; Vivaldi valójában az ezek operai megjelenítéséhez - maga is több tucat színpadi művet írt - kialakított hangszeres zenei közhelyekből építette fel egyénien zseniális műsorozatát. Baráth Emőke március elején hasonló áriákat már adott elő a Müpában, most is megcsodálhattuk, milyen könnyedén bánik hangjával a virtuóz futamokban. Nehézségek nélkül trillázik, szárnyal a hangja a magasban, és ha kell nem hiányzik előadásából a drámai súly sem. Ebből a szempontból a legösszetettebb feladat Cleopatra áriája volt Handel Julius Caesar Egyiptomban című operájából, itt ismét feledhetetlen produkciót hallottunk.

Infó:

Barát Emőke és az Europa Galante

Vivaldi Négy évszak, áriák Purcell és Handel műveiből

Fabio Biondi hegedű

Baráth Emőke szoprán

Europa Galante, karmester Fabio Biondi

Június 28., Müpa

A marosvásárhelyi teátrum A doktor úr című előadása igazi felüdülés, inspiráló oázis a kisvárdai fesztivál olykor tikkasztó forgatagában.