Az igazságügyi tárca csökkenteni akarja a bírósági eljárások hosszát a gyermekeket érintő ügyekben – ezt Varga Judit miniszter adta hírül nemrég Facebook-oldalán.
Még a parlament sajtóirodájának sokat látott munkatársai is csak komoly kutatómunka árán találták meg a beharangozott változtatásokat elrejtve a jövő évi költségvetés megalapozása című törvénytervezetben, adódik tehát a kérdés, miért dugdossa az Orbán-kormány a jónak tűnő döntéseit. Nem kizárt, hogy azért, mert a módosítás megalkotói pontosan tudják, hiába örülnek a családjoggal foglalkozó szakemberek a lépésnek, a gyakorlatban szinte lehetetlen lesz megvalósítani a gyorsítási terveket.
Ennek oka egy debreceni ügyvéd szerint az, hogy a bírók és adminisztratív segítőik, a leírók rendkívüli terhelés alatt állnak. Sinka Tamás lapunknak úgy fogalmazott, kevés a bírói státusz, az ügyek pedig egyre bonyolultabbak, érzelmileg megterhelők és évről-évre nagyobb körültekintést igényelnek.
– Már most is rövid határidőkkel kell dolgozniuk a bíróságoknak, nem mindig tudják ezeket betartani, s ha ezt a tempót tovább akarják fokozni, az már a munka színvonalának rovására mehet
– vonta le a következtetést.
A szándék jó, de kétséges a megvalósíthatósága Bercsényi Gábor budapesti ügyvéd szerint is. Vidéken az ő tapasztalatai szerint jobb a helyzet, a hónap elején előfordult, hogy a beadott keresetlevélre hat nap alatt meghozta a bíró a kért ideiglenes intézkedést, de most is van olyan tartásdíj iránt benyújtott kérelem, ami majdnem fél éve nem jutott előbbre.
A polgári perrendtartás javasolt módosítása szerint több tárgyalási határidő rövidül, ha a bíróság a perben kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz. Ha ideiglenes intézkedést kér valamelyik szülő, arról a bíróságnak 30 napon belül kell majd határoznia. Eddig nem volt konkrét határidő, csak az szerepelt, hogy sürgősséggel kell intézni az ilyen ügyeket. Illés Blanka budapesti családjogi ügyvéd szerint, ha odáig fajulnak a dolgok, hogy ideiglenes intézkedést kell kérni, akkor nagy baj van, például nincs tartásdíj, vagy napi harc van és azé a gyerek, aki hamarabb ér oda az óvodába. Nagyon jó, hogy a terv alapján 3 munkanapon belül nyilatkoznia kell a másik félnek is, ha a bírósághoz beérkezik egy ilyen ideiglenes intézkedés iránti kérelem – tette hozzá, de a kétségeit ő is hangsúlyozta a leterhelt bírók miatt.
– Hogyan várjuk el az ügyek gyors és egyben megalapozott lefolytatását és lezárását, ha nincsenek meg hozzá a feltételek – tette fel a költői kérdést Sinka Tamás. Az ügyvéd azt tapasztalja,
van olyan bíróság, ahol az ideiglenes intézkedések iránti kérelmek esetén nem is tartanak már személyes meghallgatást, pedig az írásos „előadások” sokszor vezetnek a gyermekekre nézve aggályos, megalapozatlan döntésekhez.
Vidéki járásbíróságokon is azt látja, hogy júniusi keresetlevelekre csak októberre tűzik ki a tárgyalást, ezért tart attól, hogy amennyiben nem növekszik lényegesen a bírói és igazságügyi pszichológus szakértői létszám, a legjobb szándékú törvénymódosítás is hatástalan marad. Szerinte be kell kalkulálni azt is, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta korábban ritkán látott indulatok szabadultak el, a gyerekeket sokszor használják eszközként a szülők és ez több munkát ad a jogászoknak is. Már csak azért is, mert az ügyvédek feladata sokszor arra is kiterjed, hogy józan belátásra bírják a szülőket.
Mindent bevetnek a felek
A polgári peres eljárások 2018 óta egy perfelvételi és egy érdemi szakaszból állnak. Családjogi ügyekben az első szakaszban a bíróság mindkét felet meghallgatja, az érdemi szakaszban történik a bizonyítás, a tanúk és a pszichológus véleményének megismerésére – magyarázta a javasolt módosítások hátterét Illés Blanka. A fővárosi ügyvédnő 22 éve dolgozik családjogászként, s tapasztalatai szerint nagyon sokszor egy év is eltelik, mire meghallgatják mindkét perben álló felet, mert egy tárgyalás hossza nem lehet több évente négy alkalommal másfél, két óránál. Utána jönnek a tanúk, s aki a gyerekéért harcol, az mindent bevet. Ő is 10-12 tanút szokott a bíróság elé vinni, ami akkor is sok időt visz el, ha csak a felét hallgatják meg végül. Mindent összeadva nem ritkák az évekig húzódó perek például a szülői felügyeleti jog rendezésére. (Régen ez volt a klasszikus gyermekelhelyezési per.)