Az RTL Klub beszámolója szerint másodfokon is pert nyert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ellen a grémiumnak A család az család kampánnyal kapcsolatos döntése miatt.
A testület még tavaly márciusban, állampolgári bejelentés alapján indított eljárást a Háttér Társaság A Család az család elnevezésű kampányának kisfilmje miatt, amely az RTL-en társadalmi célú hirdetésként volt látható.
A Médiatanács azt vizsgálta, hogy a reklám megfelelt-e a gyermekvédelmi követelményeknek, vagyis, hogy jogszerűen sugározta-e a csatorna 5 és 21 óra között, vagy ezt csak később tehette volna meg, este 9 és hajnali 5 óra között. A testület arra jutott, hogy a társadalmi célú hirdetést csak éjszaka lehetett volna leadni. Azzal érveltek, hogy „a korhatári besorolás a gyermekek védelmét szolgálja az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztető műsorokkal szemben”. A Médiatanács szerint ezek közé sorolhatók azok a műsorok, amelyek olyan magatartásmintákat, világnézeteket vagy értékrendet támogatnak, amelyek „szemben állnak a társadalmilag elfogadott normákkal”. Ilyen érzékeny témának számíthat szerintük egyebek között az azonos nemű párok gyermeknevelésének kérdése.
A testület a döntést azzal indokolta továbbá, hogy
„a kisebb gyermekek számára megértési nehézséget okozhat, a nagyobbakban pedig bizonytalanságot, illetve feszültséget, zavart kelthet, ha a családdal, gyermekneveléssel együtt tálalva találkoznak a homoszexualitással, mivel valamennyi ártalom más módon károsíthatja a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését”.
A Médiatanács határozata ellen a Háttér Társaság és az M-RTL Zrt. is fellebbezett, a döntést pedig a Fővárosi Törvényszék áprilisban meg is semmisítette, csütörtökön pedig a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is helybenhagyta ezt. A törvényszéki indoklás kitért az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy másik ügyben hozott korábbi döntésére, amelyben megállapították, hogy
„semmilyen tudományos bizonyíték vagy szociológiai adat nem utal arra, hogy a homoszexualitás említése vagy a szexuális kisebbségek társadalmi státuszáról szóló nyilvános vita hátrányosan hatna a gyermekekre”.
A Médiatanács úgy érvelt, hogy a társadalmi célú hirdetésnek olyan hatása lehet, hogy az veszélyezteti az önmagáért felelős és társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását úgy, hogy hozzájárul a gyermekek „tévútra terelődéséhez”, „nem megfelelő irányba történő szocializációjához”. A Médiatanács a per során nem fedte fel, hogy pontosan mit ért „tévútra terelődés” alatt.
A Fővárosi Törvényszék azzal sem értett egyet, hogy a Médiatanács szerint a reklámban csak ellenségeskedő kommenteket olvasnak fel, miközben a társadalom véleménye ennél árnyaltabb. „A kommentek felolvasása után következő válaszok és magyarázatok ugyanis kellően reprezentálták azt az oldalt, amely a szűklátókörű, értetlen ellenségeskedéssel szemben nyitott, megértő és elfogadó, megfelelően ellensúlyozva a negatív hozzáállást, és átfogó képet kínálva a társadalomban előforduló szemléletekről, vitáról” – hangzik a törvényszéki indoklás.
Szerintük nem helytálló az az érvelés sem, hogy a kicsik nem értik, a nagyobbakban pedig szorongást és bizonytalanságot kelt a hirdetés. A Törvényszék indoklásában ugyanis azt írta, hogy azok a kisebb gyerekek, akik még nem fogják fel a reklám tartalmát, azokra nem is hat a kisfilm, a nagyobbaknak pedig szokniuk kell annyi feszültséghez, ami a reklámban megjelenik, hiszen „a teljes életet hasonló állapotok között kell majd ügyesen leélniük.”
