Újabb posztszovjet forrongás

Egy alig kétmilliós közösség, Karakalpaksztán tett keresztbe Savkat Mirzijojev üzbég elnök nagyratörő terveinek. A legnépesebb, mintegy 35 milliós közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság, Üzbegisztán, vasárnap éjféltől egyhónapos szükségállapotot hirdetett az autonóm köztársaságban. Az üzbég elnökség sajtószolgálatának közleménye szerint a rendkívüli állapot célja "a polgárok biztonságának szavatolása" és "a jogállamiság helyreállítása" az elszegényedett északnyugati területen.

Pénteken ugyanis több ezren tüntettek Mirzijojev elnök alkotmánymódosító tervezete ellen a sivatagi régió fővárosa, Nukus utcáin. A reform legnagyobb nyertese az autoriter államfő, akinek hatalmát nemcsak erősíti, hanem meg is hosszabbítja az új alkotmány – az elnöki mandátum idejét 4-ről 7 évre növeli és lehetővé teszi a korlátlan újraindulást.

A legnagyobb vesztes viszont az ország eleve legszegényebb régiója, Karakalpaksztán lett volna, amely az alkotmányreformmal hivatalosan elveszítené "szuverén" státuszát és az önrendelkezési, függetlenségi népszavazás jogát. A hét elején közzétett tervezet ellen Nukusban tüntetések kezdődtek. Módosító javaslatokat elméletileg július 4-ig, hétfőig lehetett előterjeszteni és megvitatni, ezután a hatóságok már a népszavazás időpontját tűzik ki.

Üzbegisztánban eleve nagyon ritka a spontán tüntetés, a hatóságok nem bánnak kesztyűs kézzel a tiltakozókkal. A mostani karakalpaksztáni demonstrációt is gyorsan szétverték, a rendfenntartók többeket letartóztattak, de a megmozdulás így is arra kényszerítette az elnököt, hogy engedjen az utca nyomásának.

Az eurasianet.org portál elemzése szerint nem világos mi motiválta a Karakalpaksztán státuszának megváltoztatására irányuló kísérletet, de a területi integritás kérdése sok posztszovjet országot foglalkoztat, főleg amióta Oroszország megszállta Ukrajnát. Az üzbég módosítás célja azonban nem ilyen irányú lett volna, elképzelhető, hogy ezért is visszakozott ennyire könnyen az elnök. Az összesen 170 módosítás legtöbbje homályos, az egyetlen nyilvánvaló törekvés, az alkotmányreform egyetlen valós oka az, hogy igazolja Mirzijojev elnöki ciklusának "visszaállítását", és így lehetővé tegye számára, hogy haláláig kormányozzon, ahogyan elődje, Iszlam Karimov is tette.

Mirzijojev jelenleg második ciklusát tölti, alkotmánymódosítás nélkül nem indulhatna újra. 2016-ban lett az ország elnöke, tavalyi újraválasztását annak köszönheti, hogy előző mandátuma idején széleskörű gazdasági-társadalmi és emberi jogi reformokat hajtott végre Üzbegisztánban. A karakalpaksztáni tüntetés az eddigi legnagyobb kihívás a számára, ezért is utazott személyesen a helyszínre, és ott jelentette be, hogy a régió autonómiája sértetlen marad, a kifogásolt alkotmánymódosító tervezetet törlik.