Katalán rumba, oláh cigány színek

MazsiMó–GipsyMó. E különös csengésű nevet kapta egy új zenekar, amit az elismert oláh cigány muzsikus és művészeti menedzser, Rostás Mihály Mazsi alapított.

„A MazsiMó–GipsyMó az én nevem és a cigány szó összetételéből áll. A Mó a cigány nyelvben egy tiszteletteljesebb tegező megszólítás” – magyarázza Rostás Mihály Mazsi. Az új zenekar által játszott stílus, a katalán rumba Barcelona cigány közösségében bontakozott ki az 1950-es években. Legnépszerűbb képviselője a Gipsy Kings, de vannak mélyebb, intellektuálisabb irányzatai is. „Tizenegy-tizenkét éves lehettem, amikor először láttam videókazettán a Gipsy Kings koncertjét. Elvarázsolt a zenéjük, különösen a gitárjáték. A flamencót is szeretem, de ez teljesen más. Valóban nagyon populáris, de nagyszerű világzene is egyben” – mondja Mazsi, akinek az új csapatban a legtöbb muzsikustársa egyúttal a rokona is. A Nagyecsedről származó zenekarvezető mellett Balogh Guszti, Rostás Zoltán „Döbi” és Balogh Noé is szabolcsi születésű. Más tájegységet képvisel viszont a basszusgitáros Bordás Péter, a billentyűs Csipkés Sándor és a dobos Hőnich Henrik, illetve a Peruból érkezett szólógitáros, Alex Torres. Különös színt ad az együttesnek Balogh Guszti, az innovatív világzene, urbánus és autentikus cigányzene jeles képviselője, akit más formációkból (Nomada, Fabula Rasa, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band) már jól ismerhetünk. „Guszti nemcsak az ország egyik legjobb énekese, de ebben a műfajban az egyetlen, aki ilyen hitelesen tudja énekelni a dalainkat” – véli Mazsi.

Az együttesben – amely 2021-ben alakult, és a közelmúltban tartotta bemutatkozó nagykoncertjét a Fonóban – nincsenek nők, így Mazsi felesége, Lakatos Mónika sem szerepel. „Fiúbandát szerettem volna, ami nem zárja ki, hogy a későbbiekben meghívunk majd női énekeseket, köztük Mónikát is.” A házaspár többi közös projektje – Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, Lakatos Mónika FolkTrió, Romanimo, Romengo – változatlan intenzitással működik; már több mint harminc országban koncerteztek. Mazsi szerint ezek a zenekarok „külön vágányon futnak és egyelőre jól megférnek egymás mellett. Mónika a világon az első cigány Womex-életműdíjas (amit a világzene Oscar-díjának is neveznek), és az első oláh cigány, aki Kossuth-díjban részesült. Azért emelem ezt ki, mert a műfaj, amit mi képviselünk a Romengo együttessel, eddig soha nem volt ilyen szinten megbecsülve. Ezeket a díjakat nemcsak Móni, hanem az egész zenei kultúránk kapta, ami nagy előrelépés. Innentől már csak arra lenne szükség, hogy a magyarországi cigány zene nagyobb teret, lehetőséget kapjon a fellépéseket illetően is.”

Mónika és Mazsi otthon, Rákospalotán felváltva beszéli a magyar és a cigány nyelvet; azon belül a feleség a cerhári, a férj a csurár dialektust. A kettő között vannak kisebb különbségek, de szövegkörnyezet alapján mindig megértik egymást. A környéken – a főváros XV. és XVI. kerületében –, sőt országszerte ma is vannak fiatalok, akik viszik tovább az autentikus oláh cigány zenekultúrát, bár sokan fordulnak a nagyobb népszerűséggel kecsegtető mulatós zene vagy az internetről könnyen megtanulható más, kommersz irányzatok felé. Mazsi szerint ez „nem feltétlenül baj, ha igényesen csinálják, és be kell látni, hogy ezeknek a műfajoknak sokkal nagyobb piaca van Magyarországon, mint a folknak vagy a világzenének.”

Mazsi nemcsak előadóművész, hanem sikeres zenei menedzser, koncertszervező. Kezdetben kényszerből vállalta a feladatot, de később megszerette, bár mostanra már rengeteg a munka. Sokáig teljesen egyedül csinálta a marketinget, a turnémenedzselést, a fotózást, a videók szerkesztését, a producerkedést, sőt néha még a hangmérnök is ő volt. „Most könnyebb picivel, mivel három munkatársam is van, akik átvesznek tőlem sok feladatot, ezáltal több időm marad majd a zenére” – mondja reménykedve.