A rendelet hatálya alá eső üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5-35 százalék között mozog. A kereskedelmi bankoknak 402,8 milliárd forint adózott eredményre 146,1 milliárd forint extraprofit adót kell megfizetniük, ami az adózott profit 36,3 százalékát teszi ki. A teljes bankszektort számolva 763,7 milliárd forint adózott eredményre 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5 százalékos elvonást jelent.
A pénzügyi vállalkozások esetében betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni. Az üzletág tavalyi adózott eredménye 122,6 milliárd, a fizetendő adó 20,2 milliárd forint, azaz 16,5 százalékos az elvonás. A pénzügyi vállalkozások egyes szegmenseit ugyanakkor egészen szélsőségesen sújtja az extraprofitadó. A BKIK szakértői szerint a kézizálog-hitelezési tevékenységet folytató társaságok esetében mindenképpen javasolt a rendelet módosítása. A szektorban 17 társaság működik, az adózott eredmény tavaly 999 millió forint volt, míg az extraprofitadó 908,4 millió forintos, azaz 90,9 százalékos terhet jelentene. Ennek oka, hogy a zálogházak ügynökökkel dolgoznak, ezért a nettó árbevétel alapú számítás esetükben rendkívül torzító hatású – érvelnek a szakértők. Emlékeztetnek: a kormány a zálogházakat a szektor sajátosságaira tekintettel mindig kiemelten kezelte, és az uzsorások visszaszorítása társadalmi prioritás. A BKIK ezért támogatja a zálogszakma javaslatát, hogy az extraprofitadó a szektorra specifikus hiteltranzakciók száma alapján legyen meghatározva, 170-200 forint/tétel közötti kölcsöntranzakciós adó formájában.
A szakértők szerint megfontolandó a módosítás a hitelezést folytató társaságok esetében is, ahol az elvonás a 6,65 milliárd forintos adózott eredmény 66,5 százaléka, illetve a lízing társaságoknál, ahol a 9,56 milliárd forintos adózott eredmény 30,07 százalékát tenné ki az extraprofitadó. A légitársaságokra kirótt, utasonkénti tranzakciós hozzájárulási díj helyett pedig a BKIK megfontolásra ajánlja a járatonkénti átalány adó kivetését.
