Grúzia;tüntetés;polgári engedetlenség;EU-tagság;

2022-07-05 05:52:02

Forradalmi hangulat Grúziában

Polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett és a kormány lemondását követeli a grúz ellenzék, amiért országuk nem kapta meg az EU-tagjelölt státust. Miben teljesít rosszabbul Grúzia, mint Ukrajna és Moldova?

Harmincötezer tüntető követelte vasárnap este a grúz fővárosban az Irakli Garibasvili vezette kormány lemondását és a háttérből irányító oligarcha, a kormányzó Grúz Álom párt alapítója, Bridzina Ivanisvili eltűnését a közéletből. Az európai uniós zászlókkal, és „Mi vagyunk Európa!” feliratokkal a parlament elé vonuló tömeg a kormányzatot teszi felelőssé azért, mert Grúzia Ukrajnával és Moldovával ellentétben nem kapta meg az EU-tagjelölti státust, csupán „európai perspektívát” ígért számára az Unió abban az esetben, ha Tbilisi is elvégzi a minimálisan kötelező házifeladatot.

A tagjelöltség elnyeréséért Grúziának igazságügyi és választási reformokat kell végrehajtania, biztosítania kell a sajtószabadságot, véget kell vetnie a sajtószabadsággal kapcsolatos pereknek, „oligarchamentesítést” kell megvalósítania. Ez a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag elérhetetlen, és az is marad mindaddig, míg Ivanisvili, a közismerten oroszbarát oligarcha irányítja háttérből az országot a Grúz Álom párton keresztül, s a hatalom egyre nyilvánvalóbb demokráciaellenes intézkedéseket hoz.

Tény, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem épp mintademokrácia, mindkét országot gúzsba köti a korrupció és az erős oligarchizmus, a kisebbségi-nyelvi jogok tiszteletbentartása is igen sok sebből vérzik Ukrajnában, mint ahogy a sajtószabadság is, az oroszbarát ellenzéki pártok működését be is tiltották a háború kitörése után oroszbarátságukra hivatkozva. Ámde, minden szépséghiba dacára e két államban az utóbbi években elkötelezett Európa-barát kormányzatok reformintézkedések sorát hozta több-kevesebb sikerrel, miközben Grúziában, amely a gazdasági reformok terén Ukrajna és Moldova előtt járt, egy sokkal jobb demokrácia szintről indulva romlott a helyzet, mára oda jutva, hogy szabad választáson aligha lehet meneszteni a Grúz Álom pártot.

A tagjelöltségről való lecsúszás azonban megmozgatta és egységbe forrasztotta az orosz agressziót a volt szovjet tagköztársaság minden ellenzéki, EU-párti csoportosulását. A június 23-i tanácsi döntést megelőzően, amikor már nyilvános volt, hogy az Európai Bizottság csak a csatlakozás perspektívájának megadását javasolja Grúzia számára, a Sirtskvilia (Szégyen) mozgalom évtizedek óta nem tapasztalt méretű demonstrációt szervezett. A "Hazatérés Európába" elnevezésű tüntetésen 60 ezer ember vett részt, egy hetes ultimátumot adtak a kormánynak valamint Ivanisvilinek a lemondásra és visszavonulásra. Nemzeti egységkormányt követelnek, amely végrehajtja az uniós tagjelöltséghez szükséges reformokat. Irakli Garibasvili miniszterelnök viszont csak annyit ígért, hogy kormánya készen áll minden intézkedést meghozni a tagjelöltség mielőbbi elnyeréséhez.

A tüntetőknek ez kevés, állítják, mindaddig kitartanak, míg kéréseik nem teljesülnek. A legnagyobb ellenzéki párt, a jelenleg grúziai börtönbüntetését töltő ex-államfő, Miheil Szaakasvili nevével fémjelzett Egyesült Nemzeti Mozgalom elnöke, Nika Melia bejelentette egy ideiglenes "nemzeti egységkormány" megalakítását, amely szakértőkből állna össze és fő célja az lenne, hogy teljesítse az EU tagsági követeléseit, ha a jelenlegi kormány lemond.

A Grúz Álom párt nem készül lemondani, autokratikus lépések sorával erősíti pozícióit. Grúziában nemcsak leállt a reformfolyamat, a szólás- és sajtószabadság reális veszélybe került. Az utóbbi években Nika Melia ellenzéki vezető meghurcoltatása mellett a legnagyobb nemzetközi nyilvánosságot Nika Gvaramia politikus és üzletember, egy ellenzéki tévécsatorna vezetőjének elítélése kapta. Gvaramiát 3,5 év börtönbüntetésre ítélték május 16-án azzal a váddal, hogy 2016-2019 között visszaélt vezetői hatalmával. Történt mindez a tagjelöltség odaítélésére várakozva. Az EU június 8-án állásfoglalást fogadott el a "médiaszabadság és az újságírók biztonságának megsértéséről" Grúziában. Az állásfoglalás Gvaramia és Szaakasvili mellett azt a 2021. július 5-i támadást emeli ki, amely során több mint 50 embert, főleg médiamunkásokat egy melegfelvonulás ellen tiltakozó szélsőjobboldali csoportok támadtak meg. Alexander Lashkarava operatőr öt nappal később belehalt a sérülésekbe, de a grúz belügyminisztérium vizsgálata kábítószer-túladagolást állapított meg.

Az EU a történtekért Bidzina Ivanisvili milliárdost tette felelőssé, aki 2021-ig vezette a Grúz Álom pártot. Az Európai Parlament is aggodalmát fejezte ki az Ivanishvili grúz politikában betöltött szerepe miatt, különösen amiatt, hogy korábbi közeli munkatársait nevezi ki az ország legmagasabb pozícióiba, így gyakorolva ellenőrzést a kormány és annak döntései felett, beleértve az ellenzéki újságírók politikai indíttatású üldözését is. Az EP egyenesen szankciók kiszabását sürgette Ivanisvilivel, mint a médiaszabadság területén tapasztalható jelenlegi visszalépésért közvetlenül felelős személlyel szemben. Számos tény bizonyítja, hogy a háttérből Ivanisvili mozgatja a szálakat: a jelenlegi külügyminiszter, Vaktang Gomelauri az olifarcha személyes testőre volt; Zurab Azarasvili egészségügyi miniszter Ivanisvili egyik bankfiókját vezette, Salva Tadumadze pedig Ivanisvili ügyvédjéből avanzsált főügyésszé