„Nekem ez a második gázos autóm: az elsőt sajnos el kellett adnom, mert olyan típus volt, amit sehogy sem tudtak beállítani, folyton puffogott, sokszor le is állt gázüzemben. De ez nem a gáz, hanem az autó hibája volt, mert a mostanival például nincs ilyen probléma, gyönyörűen megy“ - meséli lapunknak Nagy Valter, akit tankolás közben kérdeztünk az autógázas tapasztalatairól. „Kicsivel többet fogyaszt, mint egy benzines, de még most, a hatósági benzinárnál is 100 forinttal olcsóbb literje, nem is beszélve a rendes árról, ami már lassan 800 forint“ – teszi hozzá.
Annak ellenére, hogy első pillantásra a 380 forintos literenkénti ár elég jónak tűnik, a drágulás az autógázt is utolérte: 2020 elején még csak 250 forintba került (a 95-ös benzin ára ekkor 390 forint körül mozgott); a Covid-lezárások alatt 220 forintot kértek érte literenként, a 2021-es feloldások óta pedig hullámvölgyekkel ugyan, de folyamatosan emelkedik az LPG ára. Ez azt mutatja, hogy az autógáz és a benzin ára - békeidőben - nagyjából együtt hullámzik, jellemzően az LPG nagyjából harmadával olcsóbb. Amióta bevezették az ársapkát, furcsa módon az autógáz az ársapkás benzinárhoz igazodik és nem a benzin piaci árát veszi figyelembe.
Pedig az autógázon nincs „ársapka“, a literenkénti árat a szabadpiaci verseny határozza meg - tájékoztatta lapunkat Domonkos Ferenc, a Magyar PB-Gázipari Egyesület (MPE) főtitkára. Ennek is köszönhetően LPG-ből most sincsenek ellátási problémák, szemben a benzinnel. LPG-ből teljes az országos lefedettség, mintegy 600 kúton lehet tankolni, köztük a nagy hálózatok (MOL, OMV, Shell, Lukoil) egyes kútjain is.
A szervezet becslése szerint itthon 24-25 ezer gázos autó lehet forgalomban, ezek mind személyautók, egy-két kísérleti busztól eltekintve. A buszokat viszont drágább átalakítani, így nem éri meg. Domonkos Ferenc nem tapasztalta, hogy a benzin utóbbi évekbeli áremelkedése nyomán meglódult volna a gázos átalakítások száma. Igaz, a befagyasztott ár több mint fél éve alatt nem is volt, ami nagyon ösztönözze a gázosítást.
Jellemzően városokban használnak LPG-s autókat, korábban viszonylag nagy flottának számítottak a taxik, a főtitkár közlése szerint azonban azokkal folyamatosan állnak át hibrid, illetve elektromos hajtásra. Az, hogy megéri-e az átállás, sok tényezőtől függ: elsősorban az átalakítandó autó korától és állapotától. Ha valaki ki szeretné számolni, mennyibe kerülne átalakíttatni az autóját, a beszerelés és a fogyasztás árát az MPE honlapján ki tudja számolni egy online kalkulátor segítségével.
Hogy pontosabb képet kapjunk, megnéztük egy kis és egy nagyobb étvágyú autó megtérülési idejét, a hatósági-, illetve a szabadpiaci benzinárral is összehasonlítva. Általánosságban elmondható, hogy a rendszer és tartály beszerelése, az autó átalakítása típustól függően 200-300 ezer forint közé tehető.
Érdemes figyelembe venni, hogy bármennyire is olcsóbb a gáz a kutakon, LPG gázból átlagosan 10-15 százalékkal eszik többet az autó, mint benzinből.
Példáinkban 250 ezres átlagos átalakítási költséggel számoltunk.
Egy benzines, hatliteres fogyasztású autónál 6,9 literre emelkedik a fogyasztás LPG-re váltás után. Jelenleg 100 forinttal olcsóbb literenként a gáz, mint a hatósági áras benzin. Tízezer kilométeres éves futással számolva 117 hónap alatt térül meg az átalakítás. A szabadpiaci benzinárhoz (780) viszonyítva azonban már 15 hónap alatt behozza az árát. Egy nagyobb, 10 literes fogyasztású autó esetében (gázból ez 11,5 liter) 9 hónap alatt megtérülhet az átalakítás, évi 20 ezer kilométert megtéve pedig öt hónap is elég ahhoz, hogy a szabadpiaci benzinárhoz viszonyítva behozza az árát. A hatósági árhoz képest a nagyobb fogyasztással számolva 10 ezer kilométeren 70, 20 ezer kilométeren pedig 35 hónap alatt térül meg a beruházás. Vagyis minél nagyobb a motor és minél többet megy valaki, annál rövidebb idő alatt.
„Korábban volt olyan, hogy gázszag terjengett az autóban, meg nem lehetett mélygarázsba menni, de ma már egyik sem igaz“, mondja lapunknak az egyik fővárosi kútnál Balázs, aki egy 3000-es motorral szerelt monstrumba tankol. Ez az első LPG-s autója, azután vette, hogy 2016-ban szabályozták és engedélyezték a gázüzemű autók szint alatti parkolását. Ehhez biztonság szeleppel ellátott rendszernek kell az autóban lennie, de ma már gyakorlatilag csak ilyenek közlekednek. A szelep automatikusan lezárja a tartályt a gyújtás levételekor, így kizárt a szivárgás.
A rendszerek is sokat fejlődtek az elmúlt években, sem gázszag, sem extra kiadás nincs az üzemeltetés során. Balázs tapasztalata szerint LPG üzemben ritkábban kell szűrőket cserélnie, és a rendszer simán elfut 150 ezer kilométert hiba nélkül.
A gáz, ami folyik
Az autógáz, nevével ellentétben, a gyakorlatban folyékony, angol nyelvű rövidítésében, az LPG-ben így is szerepel: liquefied petroleum gas, azaz cseppfolyós kőolaj gáz. Az LPG a kőolaj lepárlása során keletkező melléktermék, összetétele nagyjából a propán-bután (PB) gázéhoz hasonló, csak kevesebb kénhidrogén tartalommal. Az LPG nagy nyomáson tárolva cseppfolyósodik, így kerül az autók külön beépített autógáz tartályába is, amelyek 30 és 60 liter közöttiek lehetnek, ezt a helyet általában a csomagtartóból veszik el.
Az LPG nem megújuló, és nem is „zöld“ üzemanyag, de valamivel kevésbé klímagyilkos, mint a benzin. Elégetésénél nitrogén-oxidokból 20, szén-dioxidból 15 százalékkal kevesebb keletkezik, szén-monoxid kibocsátása pedig nincs.
Egy átépített autóban nem szűnik meg a benzines hajtás lehetősége sem, vannak típusok, amelyek benzinnel indulnak és a motor megfelelő hőfokának elérésekor automatikusan gázra kapcsolnak, de manuálisan is lehet váltani a két üzemanyag típus között.
Évekkel korábban több márka is kínált gyárilag szerelt LPG hajtást, idén azonban szinte már csak egy gyártónál elérhető. A jellemző gyári LPG-felár nagyjából 150 ezer forint, vagyis alacsonyabb, mint egy utólagos átalakítás, amivel egyébként egy új autó garanciája elvész.
